Csaló köz és Piac utca
Ma már nem léteznek a 2004-ben az ország legnagyobb létszámú és legmagasabb összegű közmunkaprogramját szervező cégek: a nyíregyházi Nyírség Kht. és a debreceni székhelyű M3-as Kht. (amelyet az M3 Archeopark megvalósítására hoztak létre eredetileg). A Nyírség Kht. átláthatatlan pénzügyi helyzetet produkált és több tízmilliós áfatartozást halmozott föl, ezért az APEH végrehajtást kezdeményezett ellene. Az M3-as Kht. a múlt hónapban pedig azzal került az újságok címoldalára, hogy egy titokban készített hangfelvétel szerint Tóth József szocialista politikus a könyvelésben feltárt hiány "visszadátumozással" és "visszadokumentálással" való eltüntetéséről beszélgetett a cég munkatársaival.
Nézzük az elejéről a történteket.
Az országban az 1996-ban indult közmunkaprogramokban a munkaadók az egyes önkormányzatok voltak, így a projektek lebonyolításával megbízott cégek közvetlenül nem vettek részt a foglalkoztatásban és a kifizetésben, csak a napi szintű ellenőrzésben. De 2002-től a közmunkaprogramok rendszere megváltozott. A lebonyolító társaságok egyúttal gesztorként tevékenykedtek, s mivel munkaadókként immár ők lettek a kifizetők, a közpénzek felhasználása is hozzájuk tartozott.
Ez a változás volt az, amit a Nyírség Kht. és a M3-as Kht. egyes dolgozói kihasználtak. A két társaság összesen 600 millió forint támogatást kapott több mint 800 ember időszakos foglalkoztatására - s ez már túl sok pénz volt ahhoz, hogy többeket arra ne csábítson: a saját zsebükbe is pakoljanak belőle. Közülük többen most a vádlottak padján ülnek, mások talán soha nem kerülnek oda.
A nyíregyházi Csaló köz 8/A telephellyel bejegyzett Nyírség Kht. alapítója a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. és a szocialista vezetésű nyíregyházi önkormányzat volt, míg a debreceni, Piac utcai székhelyű M3-as Kht.-t az akkor ugyancsak MSZP-s vezetésű Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alapította. A 2004-ben létrejött cégek a Regionális Fejlesztési Tanács által - az M3-as autópálya építéséhez kapcsolódó közmunkaprogram megvalósítására - kiírt pályázaton vettek részt. A pályázatban a Nyírség Kht. gesztorként, az M3-as Kht. társmegvalósítóként szerepelt.
A közmunkaprogramhoz a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium 300 millió forint támogatást nyújtott, míg a Nemzeti Autópálya Rt. önerőként 300 milliót biztosított. A beruházás során a Nyírség Kht. és az M3-as Kht. két külön nyilvántartást vezetett, egymástól független könyveléssel. De mindkét cégnél már kezdettől fogva problémák jelentkeztek az elszámolással: hanyagul vezették a könyvelést, késtek a pénzügyi beszámolókkal, hiányosan adtak le különböző számviteli dokumentumokat. A két cég vezetői gyorsan cserélődtek. Az M3-as Kht. esetében a felügyelőbizottság első elnöke, Aradi Csaba ökológus pár hónap után távozott posztjáról.
A másik társaságnál is zavarosak voltak a dolgok.
- Az adminisztrációs anomáliák, a pénzügyi beszámolók elfogadhatatlansága miatt nem volt rálátásunk a Nyírség Kht. valós pénzügyi helyzetére - mondta Tukacs István MSZP-s parlamenti képviselő, aki 2004- 2005-ben nyíregyházi alpolgármesterként képviselte az önkormányzatot a kht. felügyelőbizottságában. Elmondása szerint többször felszólították a menedzsmentet, tegye átláthatóvá a működést, de a leadott dokumentumok szinte mindig kívánnivalót hagytak maguk után.
- Nem volt rendben a cég üzleti terve, mérlegkimutatása, napi könyvelése, egyszóval nem volt áttekinthető a pénzügyi rendszer - fogalmazott a politikus.
Ezért úgy döntöttek, hogy megvárják a közmunkaprogram végét - nem akarták ugyanis veszélyeztetni a közmunkások foglalkoztatását -, majd végelszámolást kezdeményeznek a cég ellen. Időközben a Nyírség Kht. több mint ötvenmillió forintos áfatartozást halmozott föl. Erre az volt a magyarázat, hogy mivel a cég áfa-körbe nem tartozó támogatásból gazdálkodott, azt a kedvezményt akarta elérni az APEH-nél, hogy az áfaköteles szolgáltatások igénybevétele után se kelljen forgalmi adót fizetnie. Az adóhatóság azonban ehhez nem járult hozzá. Az APEH 2006 márciusában rendelte el a Nyírség Kht. felszámolását, a végrehajtás 2007-ben megtörtént. Úgy értesültünk, hogy a végrehajtás elrendelésének időpontjában a cég számláján rendelkezésre állt a több mint ötvenmilliós áfatartozás fedezete.
Tisza Andrást, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. akkori vezetőjét arról kérdeztem: milyen felelősségre vonást alkalmaztak a Nyírség társaságot vezető
N. László ellen?
- A pénzügyi-könyvelési szabálytalanságok nem voltak olyan súlyúak, hogy büntetőfeljelentést tegyünk - válaszolta Tisza -, de a felelősségre vonás szerintem megtörtént azzal, hogy N. László a cég felszámolásával elvesztette az állását. Ez azért komoly szankció.
A Nyírség Kht. munkatársai közül senki ellen nem indult vádeljárás, pedig többen állították, szabálytalanságok nem csak papíron történtek. Egy névtelenséget kérő forrásunk szerint - igaz, bizonyítékkal nem tudott szolgálni - a közmunkásokat nemcsak az autópálya nyomvonalán foglalkoztatták, hanem egyes nagyvállalkozók építkezésein is, ami törvényellenes. A feketemunkára busszal szállították őket, a szervezőket "zsebbe fizették".
Más jellegű visszaélések történtek az M3-as Kht.-nál. A társaságnál 2004-ben fiktív útnyilvántartásokat írtak, és a munkabér megemeléséről szóló fiktív szerződéseket kötöttek. Még olyan dolgozó is kapott gépjárműköltség-térítést, akinek se jogosítványa, se kocsija nem volt. A jogosulatlan kifizetések összege több mint másfél millió forint volt. Az M3-as esetében más büntetőeljárásra is sor került. Az ügyészség négy személyt - aki a program finanszírozása közben felmerült hiányt próbálta meg eltüntetni - vádolt meg sikkasztással és magánokirat-hamisítással. Az elsőrendű vádlott N. András, egy Hajdú-Bihar megyei volt önkormányzati cég vezetője, a másodrendű N. Gábor, az M3-as Kht. vezetője, a harmadrendű B. Péter programfelelős, míg a negyedrendű vádlott P. Barna titkár. A vádirat szerint B. Péter 2005. február végén - téves kifizetés címén - visszafizetett mintegy másfél millió forintot a kht. pénztárába, így az okozott kár összesen 140 ezer forint.
A vádiratban az olvasható, hogy a vádlottak szerint azért keletkezett hiány az M3-as Kht. költségvetésében, mert a gesztor, azaz a Nyírség Kht. "közös költség" címén levont tőlük több mint ötvenmillió forintot. Azaz a pályázati pénzből őket megillető 300 millió helyett csak 250-et utalt a számlájukra.
Pénzügyi szakembereket kértem meg arra, hogy értelmezzék a "közös költség" fogalmát, de mindannyian azt mondták: a közhasznú társaságok gazdálkodásában ilyen jellegű költség nincs. Van ugyan közös adminisztrációs költség, de ez általában a teljes költségvetésnek csak néhány százaléka, vagyis jelen esetben nem lehet ötvenmillió forint. A Nyírség Kht. egykori menedzsmentjéből egyesek úgy fogalmaztak: a vádlottak védekezése "marhaság", a gesztor cég ugyanis azért tartott vissza bizonyos kifizetéseket, mert az M3-as Kht. nem tudta szabályos számlákkal igazolni a követelését. Mindenesetre érdekes egybeesés, hogy a Nyírség Kht. köztartozása mintegy ötvenmillió forint volt - s éppen ekkora összeg levonására hivatkoznak a vádiratban az M3-as Kht. dolgozói.
Az M3-as Kht. könyvvizsgálója az általa feltárt visszaélésekről értesítette Tóth Józsefet, a megyei önkormányzat akkori alelnökét, aki 2005 februárjában magához rendelte B. Pétert és
P. Barnát. Ez utóbbi rejtett diktafonnal vette föl a kétórás beszélgetést - ebből vágták össze a Hír TV-ben közölt anyagot. Ezen a beszélgetésen Tóth Józsefen, B. Péteren és P. Barnán kívül részt vett Sarkadi Zsolt, a megyei önkormányzat elnökének munkatársa, valamint Nagy László könyvvizsgáló is. A titokban készült felvételen a könyvvizsgáló többek között azt mondta, hogy a hiány majdnem 30 millió forint. A nyilvánosságra került felvételen nem hallható, hogy ez miből tevődött össze, de a háttérbeszélgetések során erre sikerült fényt derítenem. A hiány legnagyobb részét egy 11,2 millió forintos tb-tartozás tette ki, a cégnél ugyanis nem megfelelően fizették a dolgozók után a kötelező járulékokat. Csaknem hatmillió forintra rúgott a papíron megemelt bérek összege, 3,5 millió volt a jogosulatlan gépkocsihasználatból eredő hiány, továbbá 5,5 millió forintot tett ki a szerszámkészlettel való visszaélés. Ez utóbbinak a lényege az volt, hogy a társaság drága munkaeszközöket vett - tíz elektromos fűkaszát például, összesen 1,9 millióért -, de a program lezárásakor ezeknek az eszközöknek a raktárban nyomuk sem volt. A cég munkatársai a drága fűkaszák helyett rozsdás vasvillákat akartak szerszámkészletként lekönyveltetni.
Az említett beszélgetés során Tóth József - idézzük - azt mondta: "Isten őrizzen attól, hogy valaki ennek a problémakörnek bármelyik szegmensét és elemét illetéktelen kezébe juttassa. Az az egésznek - benne a politikai vezetőknek - hát a végét, vagy a vég kezdetét jelenti." Elhangzott tőle az is: "Az, ami orvosolható, az, ami megoldható visszadátumozással, bizonyos dokumentumok pótlásával, legyártásával, azok nem vetődnek fel számomra mint probléma. Az, amiben nem tudunk megoldást, nem tudom én magam sem, van itt két-három olyan ügy, abban nincs más lehetőségem - hogy ne az én vállamat nyomja mint kereszt -, mint az elnök asszonynak egyfajta tájékoztatása."
Arra a kérdésre, hogy miképpen értelmezhetők a hangfelvételen tőle elhangzott mondatok, Tóth József - aki 2006 óta Polgár polgármestere - azt válaszolta, hogy a teljes beszélgetésnek "nem ilyen irányú volt a tartalma". Hozzátette: elképzelhető, hogy pongyolán fogalmazott, de a vétkeseket nem akarta védelmébe venni, hanem éppen ellenkezőleg, kezdeményezte a felelősségre vonásukat.
A nyilvánosságra került hangfelvételt úgy vágták össze, hogy a szövegkörnyezet ne legyen világos. De névtelenséget kérő forrásainktól megtudtuk, hogy mire vonatkoztak a "visszadokumentálással" és
"visszadátumozással" kapcsolatos kijelentések: a gépjárművek menetlevelére. Tóth József állítólag arról beszélt, hogy a menetlevelek "legyártása orvosolható". Könyvelőket kérdeztem meg arról, hogy ez törvényes-e, s azt a választ kaptam: az útnyilvántartásokat valóban el lehet készíteni utólag, évente egyszer, s ez bevett gyakorlat mind a kisebb társaságoknál, mind a nagyobb cégeknél.
Miután kiderültek a visszaélések, Tóth József 2005 februárjában tájékoztatta Juhászné Lévai Katalint, a megyei közgyűlés elnökét a helyzetről, aki kezdeményezte a felelősök munkahelyi felelősségre vonását. Büntetőfeljelentést azért nem tett az ügyben, mert erre már nem volt szükség, hiszen a rendőrök akkor már vizsgálódtak a birtokukba került hangfelvétel alapján. Az ügyészségi vádemelés 2007-ben megtörtént, az ügy már bírósági szakban van.
A hanganyagot azonban valakik ismét eljuttatták a vádhatósághoz 2007 decemberében, méghozzá egy névtelen feljelentés kíséretében: a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen.
Hajdú-Bihar megyei fideszesek cáfolták, hogy tudtak volna az M3-as Kht. körüli visszaélésekről. Ennek ellentmond, hogy a hanganyag létezése Debrecenben már 2007 nyarán beszédtéma volt fideszes politikusok között. Forrásaink szerint a hanganyag újbóli felhasználásával csak az alkalomra vártak. Az apropót - állítólag - az szolgáltatta, hogy Juhászné Lévai Katalin feljelentése nyomán 2007 decemberében a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat volt fideszes alelnökét, Virág Lászlót különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás miatt jogerősen egy év hat hónapi börtönbüntetésre ítélték, két évre felfüggesztve.
A botrányt kirobbantó kazetta pár nappal az ítélet kihirdetése után landolt a főügyészség postaládájában.
