Amióta a Művészetek Palotája megnyitotta kapuit, az odajáró közönség majd fele gyakrabban látogatja a koncerteket, mint korábban.
A MüPa hatása a magyar zenei életre
Ezenkívül a MüPa közönsége a zenei étlapról kipróbál "korábban nem kóstolt ízeket" is: több mint egyharmaduk nézett meg olyan stílusú előadást, amelyet előtte nem - derül ki a Szonda Ipsos közelmúltban készített felméréséből, amelyet 2007 végén a Nemzeti Kulturális Alap megbízásából végzett. A kutatás a Művészetek Palotájában, a koncertlátogatók körében készült.
Az elemzésből kiderül, hogy a Művészetek Palotájának - mint új nemzeti kulturális intézménynek - a megnyitása átalakította az utóbbi évek koncertéletét. Ennek egyik jele, hogy emelkedett a koncertlátogatási gyakoriság, az odajárók 43 százaléka gyakrabban jár koncertre az intézmény létrejötte óta.
A Művészetek Palotájában a komolyzenei hangversenyek mellett más, értékteremtő zenei műfajok - elsősorban dzsessz és világzene - is helyet kapnak, ami a jelek szerint a korábbinál nyitottabbá tette a hangverseny-látogatókat, hiszen több mint egyharmaduk (38 százalék) váltott jegyet olyan stílusú koncertre is, amelyen korábban még sosem járt.
Ha a különböző zenei stílusok (például opera, musical, szimfonikus zene) kedvelőit vizsgáljuk, azt látjuk, hogy - a közönség egészéhez hasonlóan - körükben 30-40 százaléknyi az a csoport, amelyik a Művészetek Palotája megnyitása óta az intézményben belekóstolt más zenei stílusokba is. Tehát minden zenei irányzat rajongótábora nyitottabb lett másfajta előadókra és koncertekre, olyanokra is, amelyeket korábban tőle távol állónak érzett.
A közönség megkedvelte a Művészetek Palotájának épületét és magát az intézményt is. Egy 0-tól 100-ig terje-
dő skálán az előbbi 84, az utóbbi 93 átlagpontot, tehát kiváló minősítést kapott. Azok, akiknek nagyon tetszik a MüPa, gyakrabban járnak koncertre is.