Lubomír Jahnátek a pozsonyi Sme szombati számában megjelent interjújában kifejtette: az erőműből nagy mennyiségű szennyező anyag és por kerülne a levegőbe, s egyéb káros következményekkel is számolni kellene, ráadásul az egykori cukorgyár épülete – ahol az új létesítmény működne – mindössze száz méterre van a járási székhely egyik lakótelepétől. Közölte azt is, hogy a Szlovákiai Villamosművek (SE) olasz többségi tulajdonosa, az Enel hétmilliárd korona (56 milliárd forint) ráfordítással 2013-ig korszerűsíti az ukrán határhoz közeli, vajányi (Vojany) hőerőművet, s ezért sem indokolt az újabb kelet-szlovákiai beruházás.

A szlovák gazdasági miniszter nyilatkozata és Vladimír Andal polgármesternek küldött hasonló tartalmú levele bizakodással tölti el a kisváros lakóit, akik közül több mint tízezren írták alá azt a petíciót, amellyel a tervezett beruházás ellen tiltakoznak, amely a közeli, tokaji történelmi borvidéket is veszélyezteti. – Remélem, a józan megfontolás, továbbá a térség és az ország érdeke mégis csak felülkerekedik egy olyan érdekcsoport törekvéseivel szemben, amely kizárólag a saját hasznát tekinti fontosnak – nyilatkozta lapunknak Gejza Gore, a tőketerebesi civil szerveződés elnöke.

A kassai székhelyű CES tavaly jelentette be a hőrerőmű építésének szándékát. Menedzsereik azt állítják, hogy a létesítmény nem veszélyeztetné sem a lakosságot, sem a környezetet. A tőketerebesi önkormányzat azonban elutasította a tervüket. Azzal érveltek, hogy a hatástanulmányokat a beruházó által felkért személyek készítették, ezért azok aligha tekinthetők elfogulatlannak. Ennek ellenére a pozsonyi környezetvédelmi minisztérium elfogadta ezeket a dokumentumokat, s nem ellenzi a hőerőmű felépítését. – Szakértőink elemezték ezeket a dokumunetumokat, amelyek alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a káros hatások és a kockázatok elenyészőek, valójában ki sem mutathatóak. Ráadásul a szlovákiai környezetvédelmi előírások több esetben még az uniós normáknál is szigorúbbek - közölte megkeresésünkre Peter Visváder, a pozsonyi tárca szóvivője. Hozzátette: ez a határozat csupán egyike azoknak a szükséges dokumentumoknak, amelyek szükségesek az építkezési engedély kiadásához. Mindeközben a beruházó társaság elérte, hogy ezt a határozatot első fokon ne a tőketerebesi önkormányzat, hanem az illetékes Kassa megyei hivatal adja ki. Ezután Tőketerebes polgármestere nyílt levélben fordult a pozsonyi parlament környezetvédelmi bizottságának elnökéhez, továbbá Robert Fico kormányfőhöz, követelve a hőerőmű ügyének és az eddigi lépések alapos, és az ország valós érdekeit szem előtt tartó felülvizsgálását. Erre a levélre válaszolt a gazdasági miniszter.

A terv ellen már tavaly tiltakozott Sólyom László magyar államfő. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter közölte: néhány hete levélben tájékoztatta a szlovák szerveket arról, hogy az elemzést vizsgáló magyar szakértők szerint az anyag nem felel meg a környezeti hatástanulmány kritériumainak. Nem mutatja be megfelelően a levegőszennyezés hatását, természetvédelmi szempontból pedig egyáltalán nem vizsgálja a határon átterjedő környezeti hatásokat annak ellenére, hogy az uralkodó észak-déli széljárás kimutatható szennyezettség-növekedést okozhat például a tokaji borvidéken, a védett Natura 2000-es területeken. Azt sem tudni, hogy a hőerőmű működése milyen hatással lesz a Bodrog ökológiai állapotára. Az elemzés a 2002 óta világörökségi oltalom alatt álló tokaji borvidéket csupán világörökségre kijelölt területként említi.

Érdeklődésünkre a pozsonyi környezetvédelmi tárca ezeket a kifogásokat túlzónak minősítette.

Erőmű után bánya?