H mint...
Néhány órával korábban Csókay András idegsebész közölte a közszolgálati tévé beszélgetős műsorában falatozva, hogy ürülékükben fetrengve halnak meg a betegek, mert nincs elég nővér. E két felfoghatatlan mondat most azonban csak lábjegyzet lehet, olyan fontos ügyek gerjesztik a feszültséget. A vizitdíj mindent ver.
Igaz, Horváth Ágnes szerint éppen a reformból származó pénzek segítségével szüntették meg a kórházi éhezést. Erre nem reagál senki. Lehet, hogy nem így van. Lehet, hogy igen. Ha igen - felháborító, hogy eddig kellett várni rá, de ha már így történt, még kínosabb, hogy közvetetten népszavazási tétté tették a betegéhezést. Ha morálisan megsemmisíti a reform akár egészét a népszavazás, ismét jön a kórtermi koplalás? Ne kelljen már elfogadni, hogy olyan országban élünk, ahol egy demagóg referendumra adott hatalmi válasz visszakanalazza a betegek tányérjából a főzelék felét!
Hospitalizálódik a közbeszélők kara. A Fidesz írta a beutalót, amellyel hosszan tartó elektrosokkot rendelt egy még ki sem vizsgált tünetegyüttesre. Messze nem fair, hogy a választások előtt a későbbi győztes szót sem ejt róla, hogy azonnali kezelésre szorulunk, de miért tisztességesebb ebből dögvészt és pusztulást vizionálva permanens népszavazó szabadságharcra gerjedni?
Tegnap megszületett az egyik első kontrollvizsgálat eredménye, a mindszenti férfi ügyének hatósági összefoglalója. A Fidesz szerint ő volt az egészségügyi reform első halálos áldozata. Ám a nyomozás alapján a beteget fogadó első orvosnő hibázott, de a sértett halála a szabályos ellátás esetén is bekövetkezett volna. Reform nélkül is - tegyük hozzá a rendőrségre nem tartozó mondatrészt.
E színpadi szélgépek által (is) gerjesztett viharban nehéz lesz megállni. Meghatározó erők sorsa állhat-bukhat a népszavazáson, miközben csak a kommunikációs feszülés folyik. Mintha egy kórházban fel lehetne állítani bármilyen diagnózist, rendelhetnének akármilyen gyógyszert, úgysem alkalmaznák. Egyetlen cél, hogy a másik konzíliumnál meggyőzőbbek legyünk.
A véletlen az úr itt: ha nincs az őszödi beszéd, ha nem megy az utcára a politika, akkor nem rendel a barikádról népszavazást Orbán, ha akkor már kinn van a biztosítási reform, annak támad, nem a vizitdíjnak. Most: népszavazást tartunk a vizitdíjról, amit egyébként átvállalnának az új egészségbiztosítók, akikről majd valószínűleg szintén népszavazást kell tartani. Mire az meglesz, beérhetnek az MDF elnökének látomásai, aki szerint, ha a vizit- és a tandíjat eltörlik, bevezetik majd az egészségügyi kapuadót meg a felsőoktatási füstpénzt. Márpedig így bekerül a költségvetésbe, s ezért népszavazni sem lehet majd róla. Mindebből a fórum számára az következik, hogy ha már megvan a vizitdíj, ha már beindult a reform, sokkal több kárt okoz, ha visszabontja egy népszavazás, mint ha fokozatosan utánaigazítanának. Igaz. És minderről már lehetne is egyfajta népszavazást tartani: parlamenti választásnak hívják. Minden negyedik évben meg is rendezik.