Lomnici: Nem vagyok bukott vezető
Nem ért meglepetésként, hogy Sólyom László köztársasági elnök nem jelöl újra a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára - mondta tegnap Lomnici Zoltán. Hozzátette: hat éve választotta meg az Országgyűlés, s tisztában volt azzal, hogy megbízatása nem tart örökké. "Aki egy jogállamban kitölti a periódust, az nem bukott vezető."
A Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke úgy fogalmazott: az nem lepte meg, hogy nem jelöli újra a köztársasági elnök, az viszont "rendkívüli módon", hogy ez hónapokkal a mandátumának lejárta előtt nyilvánosságra került, továbbá, hogy a hírre a köztársasági elnök hivatala ilyen gyorsan reagált. Arra a kérdésre, hogy vajon miért közölte ezt hónapokkal a mandátumának lejárta előtt vele az államfő, Lomnici azt mondta: abban állapodtak meg a találkozón, hogy az ott elhangzottakról nem beszélnek. Megjegyezte, ha nem ő lenne a jövőben a Legfelsőbb Bíróság elnöke, úgy mandátumának lejárta után nem igazgatási, hanem ítélkezési vezetőként folytatja majd a munkáját. Kérdésünkre, hogy kezdeményez-e találkozót az államfővel, azt mondta: a kiszivárgott hírekből az tűnik ki, hogy az államfő csak most alakítja ki azt a szempontrendszert, ami alapján véleményezi a jelölt szakmai alkalmasságát. Így az ő alkalmasságáról még nem mondhatott véleményt, tehát találkozót sem kezdeményez Sólyommal - pillanatnyilag ugyanis nincs miről beszélniük. Emlékeztetett rá: annak idején az OIT egyhangú döntéssel tartotta őt alkalmasnak az elnöki posztra, a parlament pedig 99 százalékos többséggel választotta meg.
A Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője szerdán közölte: az államfő új jelöltet keres a főbírói posztra. Lomnici akkor azt mondta: az elnök jelöl, az OIT véleményt mond a jelölt szakmai alkalmasságáról, s végül a parlament dönt. Kérdésünkre, hogy mi történik akkor, ha az OIT, amelynek Lomnici az elnöke, szakmailag alkalmatlannak tartaná a jelöltet, a Legfelsőbb Bíróság elnöke azt válaszolta: az államfő megteheti, hogy ennek ellenére a parlament elé viszi a jelöltjét, az meg is választhatja, de szakmailag sohasem lesz legitim elnöke annak a testületnek, amelyik őt alkalmatlannak találta. Az OIT elnökeként természetesen ő is részt vesz a jelölt alkalmasságának vizsgálatában, de a szavazásnál tartózkodni fog.
A Magyar Gárda perével kapcsolatban elhangzott: a Fővárosi Bíróság elnöke saját hatáskörben döntött a gárda ellen indított per soron kívüli tárgyalásáról. Szerdán Draskovics Tibor igazságügyi miniszter kezdeményezte a soronkívüliséget, de ekkorra a tárgyalást már április 14-re kitűzték.
A Fővárosi Bíróság sajtótitkárságán elmondták: a Magyar Gárda megszüntetése miatt indított polgári pert a megérkezésétől kezdődően figyelemmel kísérte a bíróság. Az ügyben időközben bíróváltás történt, ezért is rendelt el soron kívüliséget a bíróság elnöke, és ennek megfelelően tűzte ki a bíró április 14-re az első tárgyalást. A bíró májusban is fenntart egy tárgyalási napot arra az esetre, ha az első tárgyalás valamilyen oknál fogva meghiúsulna.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Magyar Gárda ma toborzó fórumot tart a Nógrád megyei Varsányon. Az Országos Cigány Önkormányzat ugyanitt és ugyanekkor békés tiltakozó demonstrációt szervez fehér pólóban a rasszizmus ellen.
