Nem lesz műemlék a Kultiplex
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal sem találta elég erősnek, s a műemléki szintű védelmet indokolatlannak ítélte. A mozi átépítésének tervei nem voltak meg a Fővárosi Tervtárban, csak az engedélyező határozat. Így aztán nehéz is megítélni, mennyi maradt meg a házon a Kende-féle arculatból. Bár az látszik, hogy most is bauhausos.
A ház történetét kutatva kiderül, hogy itt, az egykori Tanítók Otthonának kultúrszínpadán már az első világháború előtt is vetítettek, s ugyanabban az épületben működött a Pedagógiai Filmgyár 1927-ig. A mozit s magát az otthont, mint említettük, 1937-ben Kende tervei alapján átépítették. Emeletén akkor lakások voltak. Kultúr Színpad Mozgónak, Kultúr Mozgófényképszínháznak nevezték (így olvasható az 1939-ben a Műcsarnokban kiállított, de azóta elveszett terveken is), majd egyszerűen csak Kultúrnak 1959-ig. Ekkor lett Kinizsi mozi.
Kende Ferenc is a Kinizsi utcában lakott egyébként, a 9-es számú házban (bár maradt egy névjegye 1947-ből, amelyen a 17-es szerepel, maga pedig mint tüzértiszt). A harmincas években híres portáltervező volt. A modern építészet vezető orgánuma, a Tér és Forma rendszeresen közölte legújabb munkáinak a képét: a Teréz körúti Budapest gyógyszertárról, a Turcsány-féle töltőtollboltról, a Függetlenség című újság József körúti közönségszolgálatáról. A budapesti nemzetközi vásárokon évről évre több cégnek is ő tervezte a modern pavilonokat. Például a gázműveknek, és legfőbb megrendelőjének, a Stühmer csokoládégyárnak. Stühmerék Szentkirályi utcai gyárépülete, s főleg annak homlokzata az egyik főműve. Ez többé-kevésbé még megvan. És műemlék.
A csokicég számos üzletének is ő volt a dizájnere. Bauhausos, egyszerű enteriőrjeibe gyakran vitt egy-két jelzésszerű népi motívumot - a dísztelen stílusba pici díszt. Ez látható az Iparművészeti Múzeum előtti Lechner Ödön-szobron is, melynek csak a talapzata az övé: tiszta kőhasábokból építkezik, népi virágmotívumokkal. Volt egy érdekes elképzelése 1933 körül: a Köröndöt szerette volna négyszögesíteni, vagyis racionálisan, modernista elvek szerint átépíteni, hogy a lakóknak több fény és levegő jusson. Utópia maradt.
Mint reklámtervező - úgy hírlik - tipográfiával is foglalkozott. Egyes adatok szerint ebből a Kende-féle műhelyből került ki az egykori Népszabadság címsorának betűtípusa is. Lehet tehát, hogy a Népszabadság-betűk ugyanannak a műhelynek a munkái, mint a Kultúr mozgó (többé-kevésbé) máig fennmaradt arculata. Így a személyes érintettség okán is reménykedünk valamiféle kompromisszumban.
Jelzésértékű koncert
Bár a Kultiplex bezárásának és lebontásának az ügye már évek, egészen pontosan 2003 óta téma, ez év elején pörögtek fel a művelődési ház körül az események. Miután konkréttá vált, hogy a Kultiplex épületét március 1-jén kezdik elbontani, hogy a helyén közpark jöjjön létre, Bakács Tibor Settenkedő - a klub törzsvendége - támogatásával január elején civil kampány indult az épület, illetve az "utolsó utáni liberális klub" meg-, illetve átmentéséért. A mozgalom köré egy kulturális rendezvényt is szerveztek. Az ingyenes Dózerfesztivál február 24-én érne véget. Elvileg. Az üzemeltető ugyanis kilátásba helyezte, hogy ha a ferencvárosi önkormányzat - a fővárossal karöltve - nem áll el az épület lebontásának tervétől, akkor elfoglalják a házat. Jakab Zoltán programszervezőtől megtudtuk: meghosszabbították a fesztivált. Február 29-ig jogukban áll működni, így minden este lesz program. Sőt március 1-jére is hirdettek koncertet; ahogy Jakab fogalmaz, ez már jelzésértékű buli lesz. Ezzel kívánják megüzenni, hogy amíg nem rendeződik a Kultiplex sorsa, addig nem hagyják el az épületet. (Cs. G.)
