Orbán és Gyurcsány is "szigorú apa" - de hol a "gondoskodó szülő"?

"A politikai beszéddel foglalkozó szakirodalom egy része állítja, hogy aki birtokolja a választók számára legtetszetősebb metaforákat s általa a szimbolikus nyelvi teret, az győzhet a politikai versenyben is." Milyen értékeket hangsúlyoz ebben a versenyben Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc?


Mennyire vezethetők vissza a magyar politikai rendszer két meghatározó személyiségének beszédei a nemzetközi szakirodalomban a konzervatív, illetve progresszív értékekre és világnézetre? -

George Lakoff amerikai nyelvészprofesszor a Moral Politics How Liberals and Conservatives Think , Metaphors We Live By , illetve a politikai aktivistáknak szóló egyszerűsített változatában a Ne gondolj az elefántra! című munkáiban abból a feltételezésből indul ki, hogy a konzervatívok azért képesek a politikai metaforákat jobban uralni, mert egyértelműbb, könnyebben meghatározható az erkölcsi világnézetük. Állítása szerint a politikai gondolkodás sémái visszavezethetőek két meghatározó világnézetre: a „szigorú apa”, valamint a „gondoskodó szülő” családmodellre. Előbbi a konzervatív, az utóbbi a progresszív értékeket, erkölcsi rendet támasztja alá.
kérdezi  Hosszú Hortenzia "Évértékelő beszédek Az országértékelők kognitív mintázatai 2005 - 2007 között" című tanulmányában. (Az elemzést a Méltányosság Politikaelemző Központ honlapján lehet elolvasni.) A tanulmányban a szerző a Lakoff-módszer alkalmazásával vizsgálja Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnökeként, valamint Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként 2005-2007 között elmondott országértékelő beszédeinek metaforikus tartalmát.

Hosszú Hortenzia így vázolja az elemzés hipotézisét:
"Ha Lakoff módszere tökéletesen alkalmazható a magyar esetre, akkor azt kell találnunk, hogy a konzervatív szigorú apás családmodell értékei visszaköszönnek Orbán Viktor országértékelőiben, míg Gyurcsány Ferenc beszédeiben a gondoskodó szülős modell által fémjelzett értékvilág dominál.
A konzervatív erkölcsi világnézethez kapcsolódó, Lakoff által meghatározott értéktartalmak: rend, fegyelem, alázat, szigor, kemény munka, felelősség, tekintély;
illetve a progresszív értékek: bizalom, méltányosság, szabadság, lehetőség, bizalom értékeinek meglétét, arányát a szövegekben.
A modell kiegészítésére, a magyar viszonyokhoz való pontosabb illeszkedésére Hosszú Hortenzia néhány kiegészítő kategóriát vezetett be.
A konzervatív oldalon: biztonság/nyugalom; törvényesség; haza, nemzet, hazafiság; polgár; történelmi múlt,
illetve a progresszív oldalon: fejlődés/fejlesztés; reform; modern(-izálás)/megújítás; köztársaság; progresszív(-tás).
Mivel a szakmai professzionalizáció, ha lassan is, de a politikában is többé-kevésbé végbement, azt kell feltételeznünk, hogy magyar politikai szereplők az évek során egyre tudatosabban használják ki a metaforáció lehetőségeit. Feltételezésem szerint azonban az országértékelő beszédek elemzése sajátos jelenségre fogja felhívni a figyelmet. Még pedig arra az értékkonfúzióra, amely a tanulmányban a Lakoff-i „szigorú apás”, vagyis a konzervatív illetve „gondoskodó szülős”, vagyis a progresszív világképekre építő erkölcsi rend értékkategóriái elkülönülésének hiányában, összekeveredésében ragadható meg."

 
(Az elemzés részletei a Méltányosság Politikaelemző Központ honlapján olvashatók.)

A szerző arra a következtetésre jutott, hogy "mind Orbán Viktor, mind Gyurcsány Ferenc beszédeiben a „szigorú apás” modell által fémjelzett értékvilág köszön vissza (kivéve a 2007-es esztendőt, ahol a miniszterelnök a reform szó túlzott használatával tolta el a progresszív értékek felé a mérlegét). A jelenség oka több, a tanulmány kereteit meghaladó, és egy további kutatás keretében vizsgálandó, tényezőre vezethető vissza. Egyrészt lehet technikai oka annak, hogy a konzervatív értékek dominálnak a beszédekben, vagyis egyszerűen nem jól, vagy nem tudatosan használják a szónokok (beszédírók) az értékkategóriákat. Lehetséges, hogy a politikai pártok nem tartják fontosnak, hogy identitásukat pontosan lefedjék, kifejezzék beszédeikben, vagy egyszerűen eddig erre nem áldoztak különösebb figyelmet a beszédírás közben. Ez azonban csak az egyszerűbb magyarázat. A másik, a tartalmi okokra rámutató lehetséges magyarázat szerint az elemzés során feltárt diszfunkcionalitás nem abból adódott, hogy a politikusok nem képesek az értékkategóriák tudatos használatára, hanem azt feltételezi, hogy nagyon is tudatosan építik be beszédeikbe a kognitív struktúrákat ezzel reagálva a társadalom általános értékeire. Mindezért nem tekinthetjük véletlennek azt sem, hogy a gyurcsányi beszédekben visszaköszönnek a konzervatív világnézet elemei."

Mi lehet ennek az oka? Hosszú Hortenzia válaszai "Évértékelő beszédek Az országértékelők kognitív mintázatai 2005 - 2007 között" című tanulmányában olvashatók>>>>

(www.meltanyossag.hu)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.