A nemzetközi folyamatokba, a százdolláros olajár és az újabb kedvezőtlen pénzintézeti hírek miatt borús tőzsdei hangulatba ágyazódva gyengült a forint tegnap, ám a londoni, kamatemelésre spekuláló befektetői elemzések, és a magyar valuta mozgási korlátainak eltörléséről szóló felélesztett pletykák is belejátszottak az eseményekbe. Daróczi Dávid kormányszóvivő a Reutersnek meg is nyilatkozott, s képtelenségnek nevezte a találgatásokat. - A magyar kormány nem tervez semmiféle változtatást a forint kereskedési sávját illetően, a kérdés nincs napirenden - mondta. Hozzátette: Simor András jegybankelnök azért vett részt a kormány szerdai ülésén, hogy tárgyaljanak a költségvetésről és a gazdasági kilátásokról, de a forint árfolyamsávjáról nem esett szó. Megszólalása azonban nem sokat osztott vagy szorzott. Az eurót délelőtt 277 forinton jegyezték, mint tíz napja, délután pedig 265,50-266 között. A két héten belüli két gyengülési szakasz között a fizetőeszköz azonban erősödött, a múlt csütörtökön az euró árfolyama 261 forinton is állt.

Egyes elemzők arra gondoltak, hogy a forintgyengülés hátterében meghúzódhat a tegnap publikált béradat, amely szerint tavaly 4,8 százalékkal csökkentek a reálkeresetek, s ennek nyomán az MNB monetáris tanácsa kevésbé hajlana a kamatemelésre hétfőn. - Valójában nem a gazdasági mutatószámok vezérlik az árfolyam alakulását, hanem a piaci megfontolások, néhány fontos szereplő vágya a kamatemelésre - jegyezte meg azonban Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője.

Ezt a nézetet alátámasztják a friss londoni elemzések is. Mint az MTI jelentéséből kiderül, a JP Morgan elemzői a minap Budapesten tárgyaltak az MNB monetáris tanácsának tagjaival, valamint a jegybank kutatóival, és a ház ennek alapján most már arra számít, hogy a testület hétfői ülésének legvalószínűbb kimenetele negyed százalékpontos kamatemelés lesz. A ház szakértői úgy vélik, ha a forint nem erősödik vissza, megvan a kockázata a további emeléseknek, a jelenlegi 7,5 százalékos szintről 8,5 százalékra. Az elemzők úgy találták, hogy a monetáris tanács tagjai szerint az emelés nem árthat a gazdaságnak, mert a vállalatok és a háztartások devizában adósodnak el. A jegybank pedig nem sokat tehet a költségvetési kiigazítás miatt lefékeződött növekedés fellendítéséért. A JP Morgan végkövetkeztetése az, hogy a gyenge valuta és az emelkedő importált - olaj és élelmiszer - infláció fokozza az MNB szigorítási hajlamát, s a testület szeretné elejét venni a másodlagos hatások érvényesülésének.

A Goldman Sachs a tavalyi béradatra nem is reagált, inkább a forint gyengülése és az infláció magas szintje (januárban 7,1 százalék) miatt prognosztizál felfelé kúszó kamatot. Úgy véli, hogy 3,8 százalékra változik a magyar jegybank jövő évi inflációs előrejelzése, s ez jóval meghaladja a három- százalékos célt. Ezért kell szigorítani a monetáris politikát. A Merrill Lynch viszont azt írta tanulmányában: a forintra nem a globális hangulat, hanem "spekulatív természetű egyedi tényezők hatnak", és ebben a helyzetben mind a piac, mind a gazdaság szempontjából az "optimálisnál rosszabb megoldás lenne" a kamatemelés.

A monetáris tanácsnak hétfőn bizonyosan nem lesz könynyű dolga, hiszen a spekulációs alapon is gyengülő forint mellett az olaj ára ismét elérte a száz dollárt hordónként. Kedd este - magyar idő szerint éjjel - New Yorkban 100,1 dolláron is jegyezték az amerikai könnyűolajat, amely egy centtel meghaladta a január eleji rekordot. Szerdán ugyan egy dollárral lejjebb ereszkedett az ár, de tartják magukat a feltételezések, hogy az OPEC csökkenti a kitermelést.

A nemzetközi tőzsdék nagy ingadozásokat élnek át az amerikai jelzáloghitel-válság miatt. A tokiói Nikkei index tegnap több mint három százalékot zuhant, miután bankok és jelzálogintézetek jelentettek újabb veszteségeket. Az európai börzék másfél százalékos esést produkáltak. A BUX 0,6 százalékkal végzett lejjebb. New York is zuhanással nyitott, mert a tegnap közzétett adat szerint januárban 4,3 százalékra, a vártnál erőteljesebben gyorsult az infláció az Egyesült Államokban, miközben az utolsó negyedévben lassult a növekedés irama, és az amerikai jegybank néhány hónap alatt 5,25-ről 3 százalékra vitte le a kamatot. S miközben ezzel egyetértett Gary Stern, a minneapolisi jegybanki tagintézmény elnöke, előadásában azt hangoztatta, hogy az infláció a fő veszély, annak ellenére, hogy bizony a mostani pénzügyi válság - amely számos elemében emlékeztet az 1991-es recesszióra - eltarthat még jó darabig.