A Szegedi Vadaspark és a Csemete Természetvédelmi Egyesület - a Kiskunsági Nemzeti Park támogatásával - kisragadozóállomány-felmérési programot végzett a közelmúltban. - Egyetlen hermelint sem sikerült az élve fogó csapdákkal befogni, de még a nyomát sem tudtuk bizonyítani - mondja Veprik Róbert, a program vezetője, a Szegedi Vadaspark igazgatója. Bár ő maga a szegedi Fehér-tónál látott hermelint az akció időszakában, a felmérés tapasztalatait megdöbbentőnek tartja. - Mindenképpen azt jelzi, hogy baj van az élőhelyekkel - foglalta össze a tapasztalatokat.

Ezt Lanszki József ragadozókutató, a Kaposvári Egyetem Természetvédelmi és Halászati Tanszékcsoport oktatója is megerősíti. - A hermelin igazi "élőhely-indikátor". Ahol eltűnik, ott problémák vannak az élőhelykezeléssel, -fenntartással. Somogyi - de az egész országra jellemző - példákat említve: gyakori, hogy gyepeket beerdősítenek a tulajdonosok, energiacélú nyárfaültetvényt hozva létre, mert a gyenge termőképességű területek - és a gyepek ilyenek - erdősítéséért támogatást lehet kapni. Ennek ellenkezője is gyakori: a tulajdonos nem törődik földjével, a gyep elgazosodik, beerdősül. A hermelin számára mindkét szélsőség káros. Ugyanis a változatos, "mozaikos" jellegű terepet kedveli, ahol kisebb, nyílt területek váltakoznak sásos, bokorfüzes, cserjés foltokkal. A nyílt területek azért fontosak a hermelinnek, mert elsősorban látását veszi igénybe a zsákmányállat - így a mezei pocok, a hörcsög - észlelésére. A benőtt területek pedig a búvóhelyek szempontjából nélkülözhetetlenek. Az ideális gyakorlat a gyepterületek legeltetése, kaszálása, s az is fontos, hogy a tavaknál - a hermelin kedveli a vizes élőhelyeket - ne nyírják le a gyepet a partig. Ez ma, amikor jószerével minden, korábban "gazdátlan" tavat horgász-tóként igyekeznek hasznosítani, szintén gyakori.

A Csongrád megyei élve fogó csapdás tapasztalatok szerint egyébként egyedül a nyestállomány helyzete megnyugtató a ragadozó emlősök közül, és persze az ugyancsak gyakori rókáé. Ezek kitűnően alkalmazkodnak az ember közelségéhez - nyestet Szeged belvárosában is gyakran látni -, a többiek emberkerülők. S míg a nyest, a róka mozgáskörzete nagy - mindig találnak olyan élőhelyfoltokat, ahol éppen zsákmányt tudnak szerezni -, a "helyhez kötött", kis territóriumú hermelin nagyon megsínyli, ha élőhelye egyhangúsodik. Vagy épp ha mesterségesen feldarabolják az élőhelyet, és az egykor összefüggő területet mesterséges létesítmények szakítják meg - mondta Bojtos Ferenc, aki a Csemete Egyesületet képviselte a dél-alföldi kisragadozóállomány-felmérésben. Ekkor az egyes hermelinpopulációk vagy akár példányok elszigetelődnek, nem alkothatnak szaporodó közösségeket.

Lanszki József azt is hozzáteszi: nem lehetetlen, hogy a vegyszeres rágcsálóirtások révén a hermelin testében felhalmozódó méreganyagok is "megteszik a magukét", s ezért is fogy vészesen az állomány. Bojtos Ferenc pedig azt említi: lakott területek közelében az egyszerű emberek gyakran raknak ki mérgezett csalétket a baromfiállományt dézsmáló, más kisragadozók (főleg görény) lépre csalására. És ha történetesen hermelin kóstolja meg a csalétket, akkor az pusztul el, mert a méreg nem válogat.

A hermelin sosem volt gyakori - és egyre ritkul