"Magyarországot különösen érzékenyen érinti az éghajlatváltozás, bennünket ugyanis kétszeresen sújt a hőmérséklet emelkedése. Ami világviszonylatban 1 fokos emelkedés, az nálunk 1,5-2 Celsius. Itt, a Kárpát-medencében tehát nagyon komolyan kell vennünk az éghajlatváltozást" - indokolta a stratégiát Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter.

Magyarországnak az uniós elvárások alapján 2020-ig 18 százalékkal kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A megújuló energiaforrá-sok arányát pedig a jelenlegi 4,5 százalékról 13 százalékra kell növelni. A stratégia szerint a lakossági energiatakarékosságot adókedvezményekkel kell ösztönözni, ilyen lehet például az úgynevezett ökocímkézés, azaz a jelenleg a hűtőszekrényeknél, mosógépeknél használatos címkék elhelyezése irodai gépeken, járműveken is. A lakossági gépek cseréjekor adókedvezménnyel ösztönöznék az energiatakarékos háztartási berendezések vásárlását.

A stratégia megvalósítását több forrás segíti. A Környezet és energia operatív program (KEOP) összesen mintegy 110 milliárd forintot ad zöldenergetikai jellegű fejlesztésekre.

A környezetvédelmi minisztérium által létrehozott Zöld beruházási rendszerből (ZBR) elsősorban a lakossági és közintézményi szektorban megvalósuló, a meglévő épületek energiahatékonyságának növelését célzó programokat, beruházásokat finanszíroznak.

A stratégiának köszönhetően jelentősen csökkenhet az üvegházhatású gázok kibocsátása, és alapvetően átalakulhat a tömeg- és magánközlekedés. A lakások közel 40 százaléka már üvegházhatású gáz kibocsátása nélkül működhet, és a nem passzív technológiával készült házak kibocsátása is 75 százalékkal csökkenhet. A Nemzeti erdőtelepítési program megvalósításával az ország erdőterülete a jelenlegi húszról 27,4 százalékra emelkedhet.

Láng István, a VAHAVA program vezetője szerint óriási, hogy idáig eljutottunk, hiszen a stratégia megalkotásának ötlete egy 2004. májusi konferencián vetődött fel. Egyetlen érdemi hiányosság, hogy az energiatakarékosság és az energiahatékonyság nem elég markánsan jelent meg. Itt keményebb lépésekre lesz szükség. Kardos Péter, az Energia Klub szakértője szerint is minden azon dől el, hogy komolyan vesszük-e az abban leírtakat, vagy írott malaszt marad a stratégia. Magyarország elemi érdeke, hogy az alapelvek - például elmozdulás a fenntartható energiagazdálkodás felé - teljesüljenek. A 2025-ös céldátumot közelinek tartja a szakértő, okosabb lett volna, ha 2050-ig fogalmazunk meg az elfogadottnál konkrétabb célokat.