Népi részvénybe csomagolt privatizáció
Még az idén megjelenhet az "első fecske" a tőzsdén a lakosságnak szánt kedvezményes részvények közül - vélekedett kérdésünkre a tegnapi tájékoztatóján Veres János pénzügyminiszter. Ezt követné a többi papír. A kormányülésen pontosították a miniszterelnök által hétfőn bejelentett Új tulajdonosi program menetrendjét. Eszerint a pénzügyminiszter felkéri az állami cégek felett álló Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt (MNV), hogy március végéig tegyen javaslatot az értékesíthető cégekre és az eladás lehetséges menetrendjére. Mint azt Gyurcsány Ferenc bejelentette, az Új tulajdonosi program során "akár néhány ezer forint kezdőösszeg fejében" jelentősebb mennyiségű állami cégrészvényt vehetne a lakosság. A kormányfő teljes átláthatóságot ígért.
Veres János tegnap sem árult el azonban sokkal több konkrétumot. Annyit mondott: az MNV javaslatát követően a kormány akár már áprilisban dönthet a programba bevonható cégekről. Bár egy tőzsdei bevezetés - a tulajdonosi döntést követően - akár több mint egy évig is elhúzódhat, szerinte van olyan társaság, amelyeknél ez a folyamat néhány hónapra leszorítható.
A konkrét cégeket firtató kérdésekre válaszolva, anélkül, hogy kimondta volna a neveket, megerősítette: a program kapcsán "szakértők megemlítették" akár a Magyar Villamos Művek, az Állami Autópálya-kezelő, a Szerencsejáték Zrt. vagy a Magyar Posta lehetséges részvételét is. A maga részéről azonban arra szorítkozott, hogy egyelőre az összes, az MNV-hez tartozó 106 többségben vagy teljesen állami tulajdonú céget vizsgálják. Ugyanakkor - hangsúlyozta - bizonyosan csak "néhány jöhet szóba". Úgy vélte, a programba - alap formájában - akár egyes állami ingatlanokat is bevonhatnak, földeket azonban nem.
A lehetséges vásárlási könnyítések tekintetében megemlítette az árkedvezmény, a halasztott fizetés, illetve az adókedvezmény lehetőségét is. Ennek érdekében nem terveznek sem költségvetési kiadást - tartják a konvergenciaprogram számait -, sem külön bank bevonását (igaz az adókedvezmény azért tekinthető állami kiadásnak, hiszen általa a büdzsé bevételtől esik el - a szerk). Mivel viszont csak a "hosszú távú tulajdonlást" támogatják, a vevők a kedvezmények várhatóan többéves futamidejéig nem adhatnák el a papírjaikat.
Veres úgy fogalmazott: gondoskodnak arról, hogy már a lakossági jegyzés előtt kialakulhasson a pontos részvényárfolyam. Ezt úgy érik el, hogy a lakossági értékesítés előtt, illetve "érdekében" "a lehető legtágabb értelemben vett" intézményi befektetőknek adnak el a papírokból. Mivel ezen befektetők azonnal eladhatnák a papírokat - hisz kedvezményeket sem kapnak -, rögtön kialakulhat a kereskedés és az árfolyam. A bevonható körbe a pénzügyminiszter beleérti a szakmai befektetőket is.
Tőzsdei értékesítés során ilyen nem sokszor kerül szóba: a szakmai befektetők általában nagyobb részvénymennyiségre pályáznak, zárt körben, és azt nem is adják el. A tőzsdei forgalom megteremtése érdekében nagy, pénzügyi befektetőknek ajánlanak fel paketteket, amelyek tisztán az árfolyamtól teszik függővé a részvények megtartását vagy eladását. Szakmai befektetők ebbe a programba - mint megtudtuk - úgy vonhatók be, hogy az "intézményi" pakett egy részét szakmai, másik felét pénzügyi befektetőknek adnák el, ha ennek érzik szükségét. Annak kapcsán, hogy a szakmai befektetők általában többségi részvénycsomaghoz szeretnének jutni, Veres János leszögezte: a kormány nem kíván lemondani a programba bevonandó cégek többségi irányításáról. Azt nem kívánta megbecsülni, hogy a részvénycsomagokat milyen arányban osztanák meg az intézményi és a lakossági vevők között. Mint mondta, az elkövetkező hetekben minden esetet külön megvizsgálnak. Ha egy társaság jelenleg 100 százalékban tartós állami tulajdonnak minősül (ilyen például a Szerencsejáték Zrt. vagy a Magyar Posta), és felkerül a listára, a korlát feloldását javasolják.
Azon felvetések nyomán, miszerint a szóba került társaságok egy része állami feladatokat végző monopolcég, de ebbéli pozíciójuk épp most repedezik - vagyis a jövőjük kissé ködös -, a pénzügyminiszter lapunknak leszögezte: az állam semmiféle garanciát nem vállal a jövőbeli árfolyamért, hisz tőzsdei tulajdonszerzésről lesz szó. Mindent megtesznek azonban, hogy az érintett társaságok jövőjét befolyásoló piacszabályozási környezetet a kibocsátások előtt rendezzék. Hozzátette: a kormány bízik abban, hogy a világ tőzsdéit mostanában uraló válság az év vége felé már lecseng, így ez nem nyomja le a papírok értékét.
Kérdésekre nem zárta ki a tőkeemeléses kibocsátás lehetőségét, nem jelölte meg az akció során várt privatizációs bevétel mértékét, illetve egyelőre nem határoztak meg záró-időpontot sem.
