Úrvezetők büntetésben
Közben kesereg a borász, hogy a zéró tolerancia miatt már egyetlen pohár bor után is azonnal ugrik a jogosítvány - így az ő forgalma nyilván csökkenni fog. Gyakran elhangzik kritikaként: túlszabályozás helyett felnőttként kellene kezelni a volán mögé ülőket.
Azok, akik így érvelnek, elfelejtik: ebben az országban éveken át, ha nem is tudatosan, de felnőttként kezelték a hatóságok az úrvezetőket. Eddig ugyanis a szankcionálás nem túl szigorú szabályai, a kevés közúti ellenőrzés és a csekély számú sebesség-ellenőrző berendezés az autósra bízta a döntést: a közlekedés biztonsága vagy a büntetéstől való félelem szabja-e meg az utakon tanúsított magatartását? Végül is - fájdalom - az utóbbi látszott meghatározóvá válni. Másképpen fogalmazva: a szigor lehetőségei és hiánya miatt lényegében a jogosítvány kockáztatása nélkül vehettük semmibe a szabályokat. Az úrvezetői közösség viszonylag nagy csoportjai gyakorlatilag visszaéltek a biztonság kultúrája és a büntetéstől való félelem közötti választás szabadságával.
Tavaly 1200 ember halt meg Magyarországon karambolban. Emellett - bár erről kevesebb szó esik - nyolcezren súlyos sérüléseket szenvedtek. Közülük sokaknak nem csupán néhány hetes kórházi kezelést, hanem amputációt, vakságot, bénulást, maradandó károsodást, így életviteli, szakmai, egzisztenciális "halált" jelentett a "csak" súlyos sérülés is.
A gyorshajtókat és az alkoholt fogyasztó vezetőket szigorral büntető reformcsoma-got támadóknak abban persze igazuk van: nem kizárólag a száguldozás meg a szesz okolható a közúti balesetekért. Néhol olyan rossz állapotban vannak az országutak, hogy azokon még a megengedett sebességgel is öngyilkosság hajtani. Jogos panasz, hogy - a már átalakítás alatt lévő - hazai járművezető-képzés szakmai krízise nyomán évente több ezer közlekedési analfabéta kap jogosítványt. Elfogadható érv, hogy a balesetekért felelős az is: az utakon sok a keveset vezető rutintalan és a tapasztalt, de túlhajszolt sofőr. Csakhogy mindez éppen a szigort - a tempó csökkentését és a tökéletes józanság szükségességét - indokolja. Amíg rosszak az utak, amíg felkészületlen friss jogosítványosok ezrei és holtfáradt fuvarosok valóságos kockázatot jelentenek, amíg nem ismerünk mértéket, addig nincs alternatívája a zéró toleranciának.
Majd ha nem kell naponta három családban sírva fakadni balesetben elhunyt hozzátartozó miatt, akkor elő lehet venni a szabályok módosításának, esetleges lazításának az ügyét. Ezt - ha jól belegondolunk - nem a szabályalkotók, hanem az úrvezetők döntötték el.