- Ha a szüleik így látnák most önöket, azt hiszem, szégyellnék magukat önök miatt... Soha nem fogjuk hagyni, hogy a hangerő győzzön a demokratikus Európa felett - mondta Hans-Gert Pöttering házelnök, amikor népszavazást követelő, főleg brit euroszkeptikusok minitüntetéssel zavarták meg a szavazást. A plénum végül 525:119 arányban hagyta jóvá a konzervatív-szocialista konszenzuson nyugvó jelentést. Az EP azt reméli, hogy a lisszaboni szerződést még az idén mind a huszonhét tagállam ratifikálja. Népszavazásra egyedül Írországban lehet számítani. (Az EU-ellenes brit EP-képviselők azért is követelték, hogy a csütörtökön Brüsszelbe érkező Gordon Brown kormányfő "tartsa be ígéretét", és hirdessen referendumot, mert azon elbukhat az elvetélt alkotmányhoz képest felhígított szöveg.) Ha minden a menetrendnek megfelelően halad, a 2009 nyári európai parlamenti választásokra az EU intézményi megújulása ténnyé válik.

A szerződés számos területen változást jelent: az EU állandó elnököt és "kvázi-külügyminisztert" kap, több jogosítványhoz jut az Európai Parlament, 2014-től jelentősen csökken az uniós biztosok jelenleg feleslegesen felduzzasztott létszáma. Az alapjogi charta félmilliárd uniós polgárnak ad garanciát - igaz, Nagy-Britannia és Lengyelország egyelőre kivonja magát a hatálya alól.

A felszólaló négy magyar képviselő utalt a kisebbségekhez tartozók jogaira; e passzust az alkotmányból emelték át a szerződésbe. Ez az intézményi viták során mindvégig hangsúlyos magyar követelés volt.