Gusenbauer kancellár a kormányülés után adott nyilatkozatában azt a reményét fejezte ki, hogy az előző napon Vuk Jeremics szerb külügyminiszter által jelzett „következmények” nem lépik túl az elviselhetőség kereteit. Jeremics az EBESZ bécsi székhelyén mondott beszéde után tartott sajtóértekezletén még a kormány döntése előtt roppant sajnálatosnak nevezte a tervezett osztrák lépést, s úgy vélte, az bizonyára kihat majd a kétoldalú kapcsolatokra. Az osztrák kancellár – csak úgy, mint Ursula Plassnik külügyminiszter - ugyanakkor megismételte  Szerbia EU csatlakozásának további támogatását. Mindkét osztrák politikus üdvözölte az Európai Unió azon szándékát, hogy még nagyobb felelősséget vállal a Nyugat-Balkán térségében. Jeremics ezzel kapcsolatban az EBESZ nagykövetei előtt elmondott beszédében maga is méltányolta e törekvést, ám hozzáfűzte: az EU-erők fokozott jelenlétéhez szükségesnek tartja az ENSZ BT mandátumát.

Az EBESZ bécsi központjában számítanak arra, hogy Szerbia rövidesen írásban felmondja a koszovói EBESZ misszió folytatását. A Koszovóban jelenlévő nemzetközi erők közül ez az a küldetés, amelynek tevékenységét Szerbia – EBESZ-tag lévén – befolyásolni tudja. Már a szokásos egy évre szóló hosszabbítás is akadályokba ütközött: idén januártól havonta kell megújítani az ezer fős csapat küldetését.. Szerbia emellett a megállapodást azzal egészítette ki, hogy Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása esetén új döntésre van szükség. Egy ilyen, konszenzuson alapuló határozathoz pedig Belgrád nyilván nem járul hozzá.

 Bécs