Szerbia az idén 5,6 milliárd dinárt szán Koszovónak, s ebből 1,3 milliárd a nemzeti fejlesztési tervben szereplő beruházások összege - közölte Belgrádban Bozidar Djelic szerb miniszterelnök-helyettes. Eközben megnyitották Szerbia és Koszovó északi része között azt a két határátkelőt, amelyet kedden este kellett lezárni feldühödött szerbek támadása miatt.

A nap folyamán több szerb miniszter is járt Koszovóban, s olyan terveket vázoltak fel, amelyek lényegében a szerbek lakta területek gazdasági autonómiájának irányába mutatnak.

Bozidar Djelic azt is bejelentette, hogy a szerbiai nemzeti fejlesztési alap folytatja a koszovói szerb vállalkozások hitelezését. A kormány pedig azon lesz, hogy minden, a koszovói szerbeket támogató szerbiai intézmény, köztük a kis- és középvállalkozásokat segítők, folytassák munkájukat.

Dragan Djilas, a nemzeti fejlesztési terv végrehajtásának felügyeletével megbízott tárca nélküli miniszter a mezőgazdaságért felelős kollégájával, Slobodan Milosavljeviccsel Koszovó nyugati részében a Visoki Decani kolostorba, a szerb vallási és kulturális örökség egyik legkiemeltebb helyére látogatott. Felkeresték a kolostor életében nélkülözhetetlen jövedelemtermelő gazdaságokat is.

Ezek egyikében, Velika Hocában Djilas kijelentette: Szerbia akkor jár el a leghelyesebben Koszovóval kapcsolatban, ha "eléri, hogy a szerb közösségekben jobban éljenek az emberek, mint az albán többségű területeken". A miniszter szerint a függetlenség kikiáltásától még nem fog drasztikusan megváltozni a helyzet Koszovóban.

Kivonták az albán rendőröket
Kivonták az összes albán nemzetiségű rendőrt kedden Koszovó északi, többségében szerbek lakta területéről.
A koszovói rendőrség szóvivője kedd este Pristinában azt mondta, biztonsági okokból volt szükség az albán egyenruhások visszarendelésére.

A szerb kormány azon lesz, hogy segítsen a koszovói szerbeknek, javítson életkörülményeiken, s lehetővé tegye lakóhelyükön maradásukat. "Ha ez nem sikerül, s önök eltávoznak innen, a Koszovóért vívott harc sokkal nehezebb lesz" - mondta Djilas.

Milosavljevic mezőgazdasági miniszter fontosnak nevezte, hogy a belgrádi kormány vetőmaggal, palántákkal lássa el a Velika Hoca-i gazdaságot, s felvásárolja minden fölös mezőgazdasági terményét. A két miniszter a Visoki Decani kolostornak 400 ezer dinár gyorssegélyt adott át, amelyet kecskék vásárlására, gyapjúnyíró- és fejőberendezések beszerzésére fognak felhasználni.

Mladjan Dinkic gazdasági és vidékfejlesztési miniszter a Kosovska Mitrovicától pár kilométerre lévő Zvecan bányászati és fémipari kombinátjában arról beszélt, hogy a belgrádi kormány 11 olyan környékbeli vállalat talpra állásához nyújt segítséget, amelyeknek a többsége közösségi tulajdonban van. A cél minél több ember munkába állítása, egzisztenciájának helybéli biztosítása. A kombinát például az idén is 40 millió dinárt kap, hogy 300 új dolgozót vehessen fel.

Dinkic szerint mindent el kell követni azért, hogy Koszovónak azok a részei, ahol szerbek élnek, gazdaságilag szuverének legyenek. A miniszter úgy vélte, hogy a Koszovó északi részén élő összes szerb Szerbia állampolgára, ezért nem kell semmilyen vámellenőrzési pontnak lennie a területen.Berlin elismerte

A német kormány döntött a diplomáciai kapcsolatok felvételéről a függetlenségét múlt vasárnap kikiáltó volt szerb tartománnyal. Belgrád gyorsan reagált a nagykoalíciós Merkel-kabinet lépésére, Vuk Jeremic szerb külügyminiszter közölte, azonnal visszahívják berlini nagykövetüket.

Gernot Erler német külügyi államminiszter Koszovó függetlenségét „korlátozott szuverenitásnak” nevezte, még jó idő el fog telni, amíg a friss európai állam felvételt nyer a nemzetközi szervezetekbe. A szociáldemokrata politikus ugyanakkor óvta a Koszovó függetlenségét ellenző Oroszországot attól, hogy túlzásba vigye Szerbia támogatását. - Egy bizonyos határon túl Moszkva könnyen elszigetelődhet – vélte Erler.

Jugoszlávia szétesésekor a frissen újraegyesített Németország kulcsszerepet játszott abban, hogy az akkor még 12 tagú Európai Közösség (EK) minél gyorsabban elismerje Szlovénia és Horvátország függetlenségét. Az EK külügyminiszterei ugyan megállapodtak arról, hogy 1992 január 15. után teszik meg e lépéseket. A keresztény-liberális bonni kormány – elsősorban a CDU/CSU és az ellenzéki SPD közös nyomására - azonban még 1991 karácsonya előtt bejelentette: elismeri a nyáron a függetlenségét kikiáltó két volt jugoszláv tagköztársaságot – igaz, az elismerés csak 1992 január 15.-vel lépett életbe.

forrás: NSZ, NOL