Szemek és fülek az égen
A világ első műholdja, a Szputnyik-1 fellövése idején (1957-ben) alighanem hitetlenkedve fogadta volna a közvélemény, hogy a szerkezet a XXI. század egyik legígéretesebb üzleti szektora előtt nyitotta meg az utat. Akkor még senki nem álmodozott műholdas navigációról, és aki egyáltalán el tudta képzelni, hogy a mesterséges égitestek valamikor a jövőben gyakorlati hasznot is hajtanak, az inkább valahol a hadiipari alkalmazások környékén kereste a megoldást. A 84 kilogramm tömegű, 58 centiméter átmérőjű űreszköz mai szemmel nézve gyakorlatilag használhatatlan volt, ám mégis fontos küldetést töltött be: ezen kísérletezték ki a pályára állítás és a rádiós kommunikáció módozatait.
A műholdak első generációja még főként légkörfizikai megfigyeléseket végzett, a következő körben, a 60-as években viszont már elsősorban kémkedési céllal lőtték fel a mesterséges égitesteket. A kém műholdak nagy felbontású felvételei rakétabázisokról, csapatmozgásokról, rejtett hangárokról, atomsilókról szolgáltattak bizonyítékokat, s ezzel jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a hidegháború valóban "hideg" maradjon.
Az Őrszemek az égen című film természetesen a műholdak polgári célú felhasználásának is figyelmet szentel. Az égi megfigyelőállomásokat a kezdetektől igénybe veszi a civil tudomány is: természeti katasztrófák előrejelzésében ugyanúgy szerepet játszanak a műholdképek, mint az időjárási prognózisok elkészítésében, a vadszámlálásban, a régészeti lelőhelyek megtalálásában és feltárásában, elsüllyedt hajók és tengerbe zuhant repülőgépek felkutatásában. Mindezt rendkívül látványos felvételek és animációk segítségével mutatja be a film. Az alkotásból az is kiderül, hogy a legfontosabb hasznosítási terület a kommunikáció. A műholdas rádiótelefonálásból ugyan nem lett igazi sikertörténet, ám a televízió- és rádióműsorok továbbításban pótolhatatlan szerepük van a mesterséges holdaknak. A kommunikációs műholdak fellövése, illetve maga a műsorszórás dollármilliárdos piacot jelent, amelyen az amerikai és az európai versenyzőknek egyre inkább orosz és kínai vetélytársakkal is osztozniuk kell. Ez az űrverseny szerencsére már békés, és szinte csak a pénzről szól, ugyanakkor - amint a filmből kiderül - a katonai alkalmazás, vagyis a műholdas kémkedés sem ment még ki a divatból. Egy másik hadiipari megoldásból, a műholdas helymeghatározásból pedig az új évszázad üzlete lett: az eredetileg katonai célú műholdrendszer (GPS) az egész világon ingyenesen szolgáltatja a navigációhoz szükséges adatokat.
