Átírta az élet a gyűlöletbeszéd fogalmát
Kivételt képez, ha a kifejezés közszereplőre vonatkozik.
A jóváhagyott javaslat a náci karlendítést is bünteti, pontosabban a sértő, becsületcsorbító testmozdulatokat, különösen az önkényuralmi rendszerre utalókat.
Az eredmény meglepő, mert a tervezetet csak a szocialista frakció támogatta. Alkotmányossági aggályok miatt még a kormány sem. A szocialista miniszterek és államtitkárok ehhez képest viszont igennel szavaztak. Még a kormány nevében ezzel ellentétesen állást foglaló Juhász Gábor igazságügyi államtitkár is. Ebből kitűnt, hogy a kabinet az SZDSZ véleményét elfogadva szállt szembe a szocialista frakcióból indított módosításnak.
A törvény sora azonban még megfordulhat: Sólyom László az Alkotmánybíróságtól (AB) előzetes normakontrollt kérhet, ahogy nagy valószínűséggel meg is teszi. Így tett tavaly azzal a Ptk.-módosítással is, amely szerint a gyűlöletbeszéd miatt szinte bárki polgári pert indíthatott volna; az AB az ügyet még nem tűzte napirendre. Wéber Ferenc, a köztársasági elnök sajtófőnöke egyelőre annyit közölt, hogy az Országgyűlés által elfogadott törvény alkotmányosságát az államfő mérlegelni fogja. Erre tizenöt nap áll rendelkezésére.
Az AB korábban háromszor is foglalkozott a gyűlöletbeszéd elleni fellépés lehetőségével, és minden esetben úgy foglalt állást, hogy a szólásszabadság büntetőjogi eszközökkel csak abban az esetben korlátozható, ha a sérelmezett megnyilvánulás alkalmas az erőszak közvetlen és reális veszélyének kiváltására. Egyéb esetekben az emberi méltóság védelmére vannak más, enyhébb jogkorlátozások.
Ötvenszázalékos esélyt ad Bárándy Gergely szocialista képviselő, az egyik előterjesztő annak, hogy az előterjesztésük kiállja az alkotmányosság próbáját. A jog ugyanis változik - érvel a politikus -, s míg korábban a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítására volt szükség, ma, amikor a Magyar Gárda masíroz az utcán, az emberi méltóság fokozott védelme kerülhet előtérbe.
Tegnapi sajtótájékoztatóján Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetének vezetője megismételte elutasító álláspontját: Nem vitatják az emberi méltóság védelmének fontosságát, de tudomásul kell venni, hogy az AB többször kifejezésre juttatta, hogy büntetőjogi eszközöket csak kivételesen lehet alkalmazni.
A törvénymódosítás "korábban elképzelhetetlen módon korlátozza a kommunikációs alapjogok anyajogát" - írja közleményében a Társaság a Szabadságjogokért. Dénes Balázs elnök szerint a jogszabály hatálybalépése után büntetőeljárások tömege indulhat, ezért arra kérik a köztársasági elnököt, hogy azt aláírás előtt küldje meg véleményezésre az AB-hez.
l Nem lenne szükség semmilyen új jogszabályra, ha a közösség elleni izgatás ma hatályos tényállását a bírák felelős gondolkodással és szakértelemmel alkalmaznák - állítja Finszter Géza kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője. Azt maga sem vitatja, hogy az AB korábbi határozataiban szűkítően értelmezte az izgatást, de azt nem mondta meg, hogy mi tekintendő az erőszak közvetlen veszélyének. Finszter szerint ez nem feltétlenül a pofon reális közelségét jelenti csupán, hanem azt is, ha a gyűlöletbeszéd a társadalmi alapértékek erőszakos rombolására irányul. Aki akasztást és Dunába lövést emleget - teszi hozzá -, az a demokratikus normák elleni közvetlen fenyegetést jelent, és fel kell lépni ellene. Ha ezt a bírák nem értik meg, a jogalkotó legfeljebb megint tehet egy kétségbeesett kísérletet - véli. Ami szerinte bizonyosan alkotmányellenes: a sértő testmozdulat szankcionálása. Ez értelmezhetetlen, ezért ellentétes a jogbiztonság követelményével.
