- Megállt a gazdaság, csökkennek a jövedelmek, az ellenzék népszavazásra hív - a kormány pedig három olyan válasszal szolgált hétfőn az ön bejelentéseivel, amelyek közvetlenül nem felelnek ezekre a kérdésekre. Miért, és milyen alternatívák közül választották éppen ezeket a megoldásokat?

- Három és fél éve vezetem a kormányt. Az első időszakot az örökölt kompromisszumok hálója fogta körül. A második, a 2006-os választásokat követő szakasz a magunk teremtette kényszerhelyzetekkel való - azt gondolom, hogy sikeres - küzdelem jegyében telt. Sokan tartottak tőle, vagy éppen remélték, hogy nem tudjuk megcsinálni, de a dolgunkat elvégeztük. Amit tettünk, Magyarország érdekében cselekedtük. Eredményként jelentős mozgástér keletkezett. Ma az a kérdés, hogy ebben a szabadabb helyzetben merre induljunk. Ehhez ismét tudatosítanunk kellett, hogy szerintünk miről szól az ország életének ez a szakasza. A válaszunk: Antall József óta a legjobbak számára ugyanarról. A rendszerváltozás utáni első miniszterelnök vagy Horn Gyula, Bokros Lajos, Békesi László vagy Kis János a maga módján egyaránt a magyar polgárosodást tartotta a rendszerváltozás fő céljának....

- ...Hiányosnak tűnik a névsor...

- ...a fő célnak, amit az ezredforduló táján szem elől tévesztettük. Előbb a Fidesz, majd mi is. Ide kell visszatérnünk. De hogyan? Kapitalizmus van már nálunk, polgárság még alig. Hogyan lehet a polgárosodást baloldali módon segíteni? A baloldaliságon legalább olyan erős a hangsúly, mint a polgárosodáson. Mert mi nem fogadjuk el azt a konzervatív menetrendet, hogy a felső- és középosztályokat kell segíteni, még erősebb pozíciókba helyezni, és tőlük majd leszivárog a munka, a kultúra, a polgári mentalitás. És azt sem gondoljuk, hogy a színtiszta liberális megoldás volna legméltányosabb, hogy az államnak nem kell beavatkoznia, hogy a folyamat fegyelmezi, tisztítja, irányítja önmagát. De még csak a hagyományos szociáldemokrata képlet sem jó már: adóztass, és segíts ott, ahol erre a legnagyobb a szükség. Ebből önmagában nem lesz polgárosodás, még ha valóban nem is lehet onnan ellépni, ahol nagy a szükség. Meg kell keresnünk azokat a pilléreket és helyeket, amelyek támasztékot nyújtanak azoknak, akik polgárosodni akarnak, de önerejükből ezt nem tehetik meg. Olyasmire van ehhez szükség, ami nem máról holnapra segít a fennmaradásban, hanem biztos hátteret ad a belső tartásnak, a kifelé is érvényesíthető magabiztosságnak. Ez pedig a munkahely, a tudás és a tulajdon.

- Ezekre, a munkahelyre, a tudásra és a tulajdonra fókuszálunk. Már a 48 pontos programom is ezekre az értékekre épült, csak nem volt erő és tér a teljes megvalósításhoz. Az egészségügyi reform önmagában, illetve a rá kapcsolódó politikai konfliktusok elvitték minden energiánkat. Ezen túl vagyunk, megcsináltuk.

- Lehet-e két-háromszázmilliárd forintnyi, most hadrendbe állított állami pénznek, egy új oktatási szisztémának és a tulajdonosi programnak akkora ereje, hogy a magyar polgárosodás történelmi folyamatára hatással legyen?

- Nem végső döntéseket jelentettem be, hanem célokat, amelyekre sok pénzt szeretnénk fordítani. A részletek megbeszélése most következik. Azt biztosan tudjuk, hogy a legújabb tudományos kutatások szerint a kora gyermekkorban kialakulnak a később már szinte behozhatatlan különbségek. Ebben az időszakban kell lépnünk, ha el akarjuk kerülni, hogy sok gyerek hátrányba kerüljön, mert a fejlődése szempontjából nem jó környezetbe született. Ha teljessé tesszük a védőnői hálózatot...

- Védőnőket pedagógiai feladatra?

- ...akkor ugyan szociális vagy pedagógiai feladatokat nem feltétlenül kell ellátniuk, de ők lesznek azok, akik riadóztatni tudják a megfelelő szakembereket, ha látják, hogy erre van szükség.

- A nemrég saját családjában szinte éhen halt 13 hónapos kisfiú esete mozgósította a döntéshozókat, vagy egyébként is készek voltak erre a lépésre?

- Sokkoló volt a hír. De tudtuk is - bő tíz éve már, hogy a Clinton-kormány is ebbe az irányba indult -, hogy a korai fejlesztés kulcskérdés. Nálunk most körülbelül minden ötödik gyerek úgy fejezi be az általános iskolát, hogy nem tanul tovább. Se szakmája nem lesz, se jobb minőségű munkához szükséges tudása. Általában a leszakadó vidékek hátrányos helyzetű családjaiból induló gyerekeinek jut ez a sors, annak ellenére, hogy nagyon sok pedagógus emberfeletti küzdelmet folytat értük. Nem igazságos, hogy ezek a tanárok ugyanannyi pénzért vívják a sokszor kilátástalannak tűnő, de létfontosságú harcot, mint azok, akik jó házból való, motivált gyerekekkel foglalkoznak - sokszor kiválóan. Azért, hogy a legjobb pedagógusok is vállalják a harcot a leszakadókért, hogy elismerjük azokat, akik eddig is ezt tették, havi legalább 30-50 ezer forint pluszt kell adni. Hozzáteszem, ennél több tervünk is van. A választók bizalmát kérve 2006-ban új Magyarországról beszéltem. Senki nem gondolhatta, hogy ezen a megszorítás eddigi politikáját értettem. A baloldali polgárosodás programjának megvalósítására szegődtem, s ezt végre is szeretném hajtani a koalíció két pártjával.

- Egy kormánynak értékvezérelt folyamatokat kell irányítania, de a működőképesség fenntartása legalább olyan fontos. Márpedig most áll a gazdaság. Nem ezzel kellene előbb törődni?

- A növekedés leállását részben az általános világpiaci, ezen belül az európai lassulás okozza, részben a hazai mezőgazdaság aszály miatti nagy visszaesése és a magunk kiigazító intézkedéseinek a hatása. Nagy valószínűséggel mindhárom tényező megszűnik, illetve hatásában legyengül. Persze, az adók és járulékok rendszerében is lépni fogunk. Jövőre megkezdődik a terhek óvatos, remélhetőleg célirányos csökkentése. De ne áltassuk magunkat azzal, hogy ennyi elég! A legfrissebb közgazdasági irodalomban egyre erősebben fogalmazódik meg az a felismerés, hogy egy gazdaság hatékonyságát - adott esetben a szabályozottságánál is erősebben - meghatározó tényező a kulturális attitűd. A kockázat keresésének, vállalásának készsége, az, hogy van-e az önállóságnak, a teljesítménynek becsülete. Sokan gondolkodnak például azon, hogy mi a cseh gazdaság sikereinek titka. Egyetlen jelenséget említenék, azt, hogy nálunk sokkal nagyobb arányban tartják a csehek a pénzüket kötvényekben, részvényekben, állampapírokban, mint a biztonságosan, de korlátozott mértékben kamatozó bankbetétben. Nyitottabbak, bátrabban gondolkodnak, és ez a mentalitás visszahat a gazdaságra. Túl kellene tennünk magunkat a történelmi félelmeinken, bizalmatlanságunkon, az idegenkedéstől mindentől, ami a tőkéhez köthető. Ez is a polgárosodás része.

- Csakhogy a jobboldal vezető politikai ereje az államnak a tőkét megfékező, más esetben kiszorító szerepének ígéretével, sürgetésével a szocialistákénál nagyobb népszerűséget ér el.

- 2000-ig a rendszerváltó pártok egységesek voltak a polgárosodás akaratában. A Fidesz azóta otthagyta ezt a közös platformot, és egy etatista-keresztény, alapvetően régi világot ígér. A szocializmus államadta biztonságát a kapitalizmus polgári öntudatra épülő szabadsága mellé. Hamis muzsika ez, és rossz hírem van: ez a megoldás nem létezik. A polgári világ szabadsága mellé csak polgári biztonság társulhat. A kormánynak segítenie kell azokat, akik valóban segélyre szorulnak, de képessé kell tennie az embereket arra, hogy biztonságban éljenek. Ehhez munka, tudás és tulajdon kell.

- Ezzel rátért a bejelentett "népi tulajdonlás" program melletti érvelésre...

- Az a helyzet, hogy a kilencvenes évek elejének bérlakás-vásárlási programja óta, amikor is a lakók nagy része kedvezményes feltételekkel tulajdonossá vált, nem volt más ilyen lehetőség. Most viszont pár ezer forintért hozzá lehet majd jutni egy belátható időn belül százezer forintot érő részvényhez. Ehhez megengedjük a részletfizetést. Igen, ha nem is sokba, de pénzbe kerül majd a részvény. Ám nagy lehetőséget ad. Késztetést arra, hogy az új tulajdonos megismerje, figyelje a gazdaság mozgásait, netán majd beleszóljon, az államra pedig azt a kötelezettséget rója mindez, hogy megadja a lehető legtöbb, legjobb információt ehhez. A politikai polgár, a citoyen már megkapta a mozgásteret. A fogyasztó polgár is markánsan jelen van. Most a nincstelenek demokráciája helyett a tulajdonosok demokráciája a cél. És aki tulajdonos, ezzel a tudattal kötődjön a közösséghez is. És ide kapcsolódik, hogy a rendszerváltás erkölcsi kritikával is élve elvette a közösségi létezés egy sor intézményét. A köztulajdont is jórészt, és a közösségi tereket is - ami már nem jó.

- Összekötné a szintén most bejelentett közművelődési programot a részvényekkel? Merész...

- Pedig az állami cégek közös tulajdonlása is összeköti valamiként az embereket, ahogy a rendszerváltozás előtti művelődésiház-hálózat újjáélesztése - közvetlenebb módon - is ezt a célt szolgálja.

- Hány új részvénytulajdonosra számít?

- Milliók fognak gondolkodni az ügyön, és százezrek vásárolni.

- Mit tanácsol, mennyiért érdemes vásárolni, és mit?

- Nem tanácsolok semmit. Ez a lényeg. Hogy mindenki megérezze a tájékozódás fontosságát, a keresés és a siker örömét.

- Létezhet-e a március 9-i népszavazásnak olyan eredménye, ami elmossa, "kitakarja" ezt a programot?

- A népszavazás politikai értelemben már megbukott. A magyar egészségügy legnagyobb kérdése szerintem az volt, hogy működhet-e tovább egy olyan rendszer, amely alattvalóként kezeli azokat, akiknek a pénzéből fenntartják. Az egészségbiztosítás átalakítása és a reform több sikeres lépése erre válasz: ez nem létezhet tovább. Ehhez képest nem döntő jelentőségű a vizitdíj ügye. Lehet, hogy lesz több mint kétmillió igen szavazat. De a Fidesz csak március 9-ét nyerheti meg, 10-ét már elvesztette. Háziorvosoknak, kórházaknak, egyetemek vezetőinek kell majd a szemébe néznie.

- Annak sem lesznek következményei, ha esetleg négymillió ember egybehangzóan a kormány egészségpolitikája ellen szavaz?

- Vezetői feladat, hogy ezek után is legyűrjük a kétségeket. Mert az ügy jó. Van igazodási pont: a polgárosult Nyugat. Ott minden megoldási kísérlet abba az irányba indul, amerre mi, arról nem beszélve, hogy egy sor új intézményünk ott már régen létezik. A Fidesz 1998-ban, amikor még a polgárosodás platformján állt, kormányprogramjában több biztosítót ígért. Most már ennél kevesebbet is nemzetárulásnak minősít. Tehát hazudik. Egyetlen stratégiájuk a taktika. Mindig azt mondják, amitől nagyobb hasznot remélnek. A baloldal e tekintetben jóval következetesebb. Azt mondjuk, hogy most több és jobb kenyeret kapni, mint amikor csak állami pékségek voltak. Benne van a zsömle árában a profit? Benne. Jó a zsömle? Jó. Ez a lényeg, vagy a haszon utálata? A Fidesznél elveszett a tulajdon becsülete, már ha nem vezetőiké a tulajdon... A polgárosodás ügye Magyarországon elsősorban a baloldalé.

- Jövőbe néz a program, de hátrafelé fordulva mi azt látjuk, hogy szétszállingózott a miniszterelnök mögül a személyesen hozzá kapcsolódó politikusok köre, kevéssé népszerű a kormánya, a két koalíciós párt hitelességét visszatérő korrupciós ügyek rongálják.

- Bizonyos, általam kiválasztott, jó képességű vezetők elvégeztek egy fontos dolgot, nagyon jól. A kormányzat jelentős részt az ő munkájuknak köszönhetően teret és erőt nyert.

- Gál J. Zoltán távozott a kabinet éléről, Szetey Gábor a politikai életből, Bajnai Gordon és Draskovics Tibor a miniszterelnök közvetlen környezetéből.

- Gál Zolival 2001 óta dolgozunk együtt. A most bejelentett programot novemberben közösen kezdtük kidolgozni. Nagyon sok közös munka van ebben - ő most elfáradt. Pár hónap múlva csatlakozik hozzánk újra. Szetey Gábor megtette, amit lehet, ennél mélyebb változásokat a rendszer nem visel el. Ha tovább marad, és ugyanilyen energiával dolgozik, nagy aránytalanság keletkezett volna a befektetett munka és az eredmény között. Bajnai kitűnően tette a dolgát eddig, és teszi miniszterként is. Kölcsönösen teljes a bizalom.

- Mit gondol az SZDSZ elnökválasztása körül kialakult helyzetről?

- Belügyüknek tekintem. Volt párt, amelyet az ilyen történetek szétziláltak, volt, amelyet teljesen zárttá, felülről vezéreltté, antidemokratikussá tett.

- Nevezetesen?

- A Fidesz. Ahol felülről nevezik ki a helyi vezetőket, nincsenek beléptetési botrányok. Demokratikus pártban benne van a visszaélések kockázata is. Meglehet, hogy ez érte most utol az SZDSZ-t is. Ez azonban nem változtat azon, hogy az SZDSZ moralitását tekintve a rendszerváltozás egyik fontos igazodási pontja. És az is marad.

A Fidesz csak március 9-ét nyerheti meg, 10-ét már elvesztette