Castro távozik a hatalomból

"Nem fogom megpályázni, és nem fogadom el, ismétlem, nem törekszem rá és nem fogadom el az államtanács elnöki tisztségét és a főparancsnoki posztot" - ezzel a bejelentéssel lepte meg a világot a kommunista párt hivatalos szócsövének számító Granma című újság internetes kiadásában közzétett üzenetében Fidel Castro.

Elemzők szerint a kubai vezető ezzel végérvényesen bejelentette visszavonulását. Betegsége miatt Castro, aki csaknem fél évszázadon át irányította a karib-tengeri szigetországot azóta, hogy 1959-ben fegyveres forradalom élén megragadta a hatalmat, már csaknem 19 hónapja nem vesz részt a a politikai életben, bár a közelmúltban tartott parlamenti választásokon ismét képviselővé választották. Az új összetételű törvényhozás február 24-én, vasárnap tartja alakuló ülését Havannában, ekkor választják meg az államtanács tagjait, és az előzetes várakozások szerint ekkor dőlt volna el az is, hogy Fidel Castro visszatér-e a hatalomba, vagy öccse, Raúl Castro végérvényesen átveszi az ország vezetését.

Castro visszavonulásának nagy jelentőséget tulajdonít a világ a reformok jövőjét illetően: számos nyugati ország és nemzetközi szervezet reméli, hogy Kuba a nyitás és a demokrácia felé vezető párbeszéd útjára lép. George Bush amerikai elnök szerint Castro lemondásával el kell kezdődnie a demokratikus átmenetnek. Az Európai Unió kész a párbeszédre Kubával. Louis Michel fejlesztési biztos szóvivője közölte, hogy az unió kész az "építő szellemű" párbeszédre a szigetországgal. Dél-amerikai kormányok óva intettek a külföldi beavatkozástól, és azt tanácsolták Kubának, hogy Fidel Castro visszavonulása után engedélyezzen nagyobb demokráciát. Luiz Inácio Lula da Silva brazil államfő elismerte, attól tartott, hogy Fidel végleges visszavonulása viharos légkörben megy végbe, a Miamiban élő kubaiak hazatérnek, és megpróbálják magukhoz ragadni a hatalmat. Jorge del Castillo perui kormányfő úgy fogalmazott, Castro lemondása egy korszak végét jelzi, amelyben egyrészt előrelépés történt olyan területeken, mint a művelődés és az egészségügy, másrészt viszont a szabadság sajnálatos megszorításai és elnyomás jellemezte azt - mondta. Francisco Vidal chilei miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a kubaiak egy jó jövő felé irányítják a karibi szigetországot.

Magyarország bízik benne, hogy Castro távozása után Kuba hamarosan demokratizálódik - közölte a Külügyminisztérium az MTI kérdésére adott válaszában.

Fidel Castro megy, de jön-e a demokrácia?
Fidel Castro megy, de jön-e a demokrácia?
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.