Ken Livingstone polgármester múlt keddi bejelentése szerint az október 27-étől érvényes, emelt díj a kilométerenként 225 grammnál több széndioxidot kibocsátó, valamint a 2001 előtt nyilvántartásba vett, 3 ezer köbcentiméternél nagyobb motorral felszerelt személyautókra vonatkozik.

A Porsche nagy-britanniai képviseletének közleménye szerint azonban a cég "aránytalannak és igazságtalannak" tartja az összes modelljét érintő intézkedést. Ezért, ha a londoni városházától nem kap "kielégítő" választ panaszára, jogi eljárást kezdeményez az emelt behajtási díj eltörlése végett.

Livingstone éppen öt éve honosította meg a világszerte sok fővárosban baljós figyelemmel kísért belvárosi behajtási díjrendszert Londonban, amelynek meghirdetett fő célja a zsúfoltság és a légszennyezés csökkentése.

A díj kezdetben napi 5 font (1800 forint) volt, de ezt két éve napi 8 fontra (2900 forint) emelték, és a díjasított zónát tavaly az eredeti 20 négyzetkilométeres legbelső térségről a kétszeresére növelték.

A díjat minden négy- vagy több kerekű, belső égésű motorral hajtott, nem tömegközlekedési, illetve nem közszolgálati jármű vezetőjének meg kell fizetnie, ha hétköznap reggel hét és este hat óra között kocsijával átlépi a kijelölt zóna határát. A fizetési kötelezettség nem vonatkozik a hibrid üzemű - elektromos és benzinhajtású - motorral felszerelt autókra, valamint a motorkerékpárokra.

A díjfizetés elmulasztása 100 fontos bírságot von maga után.

A szenvedélyes autó- és autósgyűlölő hírében álló Livingstone nyilvánosan "idiótáknak" nevezte a Londonban négykerék-meghajtású terepjárókkal közlekedőket.

A polgármester az emelt behajtási díj bejelentéséhez fűzött múlt heti kommentárjában kijelentette: semmi szükség arra, hogy bárki "benzinzabáló Chelsea-traktorokkal" szennyezze London levegőjét.

Londoni autóellenes körökben ezzel a megvető gyűjtőnévvel illetik az igen jómódú Chelsea kerület lakóira jellemző, magas karosszériás, négykerék-meghajtású városi luxusterepjárókat.

Livingstone becslése szerint a 25 fontos napi behajtási díj a fizetős övezetet használó járművek 17 százalékát fogja érinteni; ez 33 ezer autót jelent naponta. A londoni tömegközlekedést felügyelő tanácsi cég, a Transport for London azzal számol, hogy ezek kétharmada nem fog behajtani a fizetős zónába a díj őszi megemelése után. Ugyane cég becslése szerint az utóbbi öt év átlagában napi 70 ezerrel, azaz közel 30 százalékkal kevesebb az autó London belvárosában, mint annakelőtte.

A kilométerenként 120 grammnál kevesebb széndioxidot kibocsátó autók ugyanakkor 100 százalékos kedvezményt - vagyis díjmentességet - kapnak októbertől. Számítások szerint a Londonban közlekedő autóknak legföljebb a 2 százaléka ilyen.

Független elemzők persze arra is emlékeztetnek, hogy a londoni zsúfoltságot - amelyre hivatkozva a vámszedést bevezették - a megelőző húsz évben véletlenszerűnek bizonyára nem nevezhető közlekedéspolitika idézte elő.

Londonban amúgy is nehézkes a közlekedés, hiszen a sok városkából, faluból átabotában összeépült brit főváros közúthálózatát sohasem modernizálták, mint Párizsét a 19. század második felében. A Londont alkotó kerületek között ezért a mellékutcákon alig van átjárás, de a használható mellékutcák "kertek alatti" forgalmát is fokozatosan lehetetlenné tették sehová sem vezető, önmagukba záruló labirintusokat eredményező egyirányúsításokkal, "fekvő rendőrökkel", útszűkítésekkel, a parkolás megnehezítésével, fizetőssé tételével.

A "kertek alatti" közlekedés ellen az erkölcsi nyomás nyelvi eszközét is bevetették, ezt angolul "ratrun"-nak, azaz "patkányfutásnak" nevezik. A kerületek között gyakorlatilag az egykori országutak szolgálnak ma is átjáró gyanánt.

Ezeken a többnyire keskeny főútvonalakon fokozatosan lámpaerdő, buszsáv és általános, dupla piros szegélyes, kiemelten büntetendő parkolási tilalom gondoskodott a reggeltől estig tartó csúcsforgalomról, dugóról, sőt, egyes főútvonalakon - például az áruházairól nevezetes Oxford Streeten - már vagy másfél évtizede egyszerűen betiltották az autóközlekedést, tovább terhelve a környéket. Az előidézett közlekedési és főleg parkolási mizéria Londonban is fokozatosan ellehetetleníti a "High Street"-i, azaz "főutcai" boltokat, üzleteket, hiába panaszkodnak a kereskedők.

Ezek az intézkedések Londonban sem tették népszerűbbé a tömegközlekedést - annál is kevésbé, mert az elavult metró a késések és a balesetveszély miatt nem vonzó -, de következményeik mindenesetre érvet adtak a behajtási díj bevezetéséhez.

(MTI)