A külügyminiszter a szervezet bécsi székhelyén megismételte azt a véleményét, hogy az önálló Koszovóban nem állnak rendelkezésre a feltételek a biztonságos kormányzáshoz, s Pristina destabilizálja a térséget. 

Szerbia nemzeti érdeke az egység megőrzése, s e cél érdekében bárhol, bármilyen formában kész tovább tárgyalni Pristinával – szögezte le a külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy Belgrád kész megadni az önkormányzás jogát, ám ez az önállóság maximális foka.

Belgrád nem kívánja katonai, avagy rendőri erőinek jelenlétét Koszovóban, nem avatkozna be a Világbankhoz fűződő kapcsolatokba, nem kényszerítené rá Koszovóra valutáját, nem ellenezné, ha Pristina külön nemzetközi sportszervezetek tagja lenne, ám a függetlenség  elismerését  Jeremics elképzelhetetlennek nevezte. Mint aláhúzta,  Koszovót továbbra is Szerbia részének tekinti. Üdvözölte az EU törekvését a fokozott jelenlétre, ám hozzátette: ez   csakis az ENSZ BT felhatalmazása alapján valósulhat meg.

A Koszovóban jelenlévő nemzetközi erők közül az EBESZ misszió az, amelynek tevékenységét Szerbia – EBESZ-tag lévén – befolyásolni tudja. A szervezet bécsi székhelyén számítanak arra, hogy Belgrád rövidesen írásban felmondja e misszió folytatását: az egyébként évente meghosszabbított küldetés az idén havonta automatikusan hosszabbodik, ám a megállapodás tartalmazza azt a kikötést, hogy Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása esetén új döntésre van szükség: egy ilyen, konszenzuson alapuló határozathoz Belgrád nyilván nem járul hozzá.

Ausztria a mai kormányülés után  ismeri el a független Koszovó államot. A szándékot bejelentve  Gusenbauer kancellár hangsúlyozta, hogy továbbra is támogatja Szerbia EU tagságát, amelyet az egyedüli lehetséges útnak tekint Belgrád számára.