Orbán Viktor: "Mindenki tudja, hogy mit művelt a kormány, hogy átvertek bennünket. Mindenki tudja, hogy az emberek mérgesek. Mindenki tudja, kiábrándító helyzetben az ország. Mindenki tudja, hogy a kormány beleragadt a múltba, a rossz, a felkészületlen és szellemtelen kormányzás okozta bajok tartják fogva. Mindenki látja Magyarországon, hogy rossz irányba mennek a dolgok. És hiába az új politikai ígéretei, ma már egy szavukat sem hiszi el senki."
Gyurcsány Ferenc: "Sokan, akik hittek bennünk, akik hittek bennem, elvesztették a hitüket. Nem kevesen elfordultak tőlünk. Vannak, akik alig rejtett indulattal tekintenek ránk. Látom és értem a csalódást, a kiábrándulást. Nem lehet nem észrevenni a megnövekedett erőszakot. Sajnálom, hogy sokaknak az elmúlt év csalódást okozott, sajnálom, hogy csalódást okoztunk. Nézzék el nekem, ha azt mondom és hozzáteszem, hogy még ennél is jobban bánnám, ha nem teljesítettük volna kötelességünket. Hogy miként tudtuk mindezt megtenni, miközben volt, hogy brutális fizikai támadásoknak voltunk kitéve. Azért tettük, azért tehettük, mert hitünk nagyobb, mint a támadás és a támadók ereje. Hittünk igazunkban, hazánk szolgálatában."

Orbán Viktor: "Önök is tudják, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy a modern világ tele van a sikerről szóló hangzatos propagandával, és valljuk be, üres fecsegéssel is. Ha a hivatalosságot hallgatjuk ma Magyarországon, mi is csak kapkodjuk a fejünket. A kudarc tűnik sikernek, és amit sikernek éreznénk, arról kudarcként beszélnek. Ha több gyermek születik, ha több támogatás jut a családoknak, az jövő, az siker. Ma évről évre kevesebb gyermek születik, a családi adókedvezményt elvették, az árak nőnek, és sokan hitelből fizetik a rezsit. Ez kudarc. Nem a családok, hanem a magyar politika kudarca. Ha új munkahelyek jönnek létre, ha nőnek a bérek, a nyugdíjak, ha egyre többen dolgoznak, ez jövő és ez siker. Ha a bérek csökkennek, az árak nőnek, a munkáért kapott bér egyre kevesebbet ér, ez kudarc. Ha új iskolát nyitunk, ha 30 ezerrel több fiatal kezd tanulni a felsőoktatásban, ez jövő, ez siker. Ha iskolákat zárnak be, ha 30 ezerrel kevesebben jelentkeznek a felsőoktatásba, na ez kudarc. Ez a semmibe vezető út. Eladni, bezárni, megszüntetni, az sohasem siker. Az mindig kudarc."
Gyurcsány Ferenc: "De muszáj megkérdeznem, hogy csak csalódást és bizalomveszést, csak éles politikai harcot hozott volna ez a másfél év? Ugye nem? Ez a másfél év minden küzdelmével együtt teljesítette fő feladatát, lehetőséget teremtett egy új politikára, utat nyitott a 2006-ban megígért Új Magyarország programjának teljesítésére. Ez akkor most azt jelenti, hogy mostantól kezdve semmihez nem kell hozzányúlnunk és nincsen semmi dolgunk? Nem, ezt nem jelenti, legalábbis egészen pontosan biztosan nem ezt. Ez azt jelenti, hogy megtettük, amit ebben a másfél évben meg kellett tennünk, és elértük, amit ebben a másfél évben el akartunk érni. Hogy konkrétabban fogalmazzak: idén a költségvetés jobb lesz a tervezettnél, jövőre pedig úgy érjük el az egyensúly küszöbét jelentő 3% körüli hiányt, hogy mintegy 250 milliárd forintunk még meg is fog maradni. Azaz már nem arról kell dönteni, hogy honnan veszünk el pénzt, vagy hol emelünk adót annak érdekében, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt, hanem arról, hogy mit teszünk ezzel a pár száz milliárd forinttal. Kérem szépen ez nagy dolog. Ez ennek a másfél évnek az egyik legfontosabb eredménye. Azzá tehetjük, hogy a legnehezebb szerkezeti átalakítások legfontosabb döntéseit is meghoztuk, köszönet érte a kormánypárti frakcióknak és a támogatóknak."

Orbán Viktor: "Amikor nekivágtunk az egész rendszerváltoztatásnak, akkor még egyetértettünk. Akkor úgy éreztük, hogy mindenki tudja, közös a cél. Azt akartuk, hogy Magyarország jobb hely legyen. Még a mi életünkbe. Vagy ha esetleg az nem is lehetséges, akkor legalább a gyermekeink életében, olyan ország legyen Magyarország, ahol jó élni, dolgozni, ahol jó nyugdíjasnak lenni, ahol jó gyermeket nevelni, munkát vállalni és tanulni. Egyetértettünk és egységesek voltunk. Valahogy úgy fogalmaztuk, hogy a gazdag nyugat-európai országok életét akarjuk élni itt a Kárpát-medencében, és nemcsak az államhatárokon belül, hanem a magyarok lakta teljes területen. Mert akkor volt egy igazság, amit mindannyian tisztán láttunk. Szóval úgy fogalmazhatom meg, hogy akkor még tisztán láttuk, hogy az, ami összeköt bennünket magyarokat, sokkal több annál, mint ami elválaszt. És ha egy pillanatra magunkba nézünk, akkor talán visszaidézhetjük mi mindenben voltunk azonosak. Mi mindenben hasonlítanak, egyeznek egymással a magyarok. Nem fogadjuk el a korlátlan és ellenőrzés nélküli hatalmat. Mindannyian nagyra becsüljük a személyes szabadságot és hazánk függetlenségét. Mindannyian rosszul érezzük magunkat, ha azt látjuk, hogy a közepes, a középszer legyőzi a kiválót. A rosszabb a jobbat, és a hatalom berkein belül átálló hatalmon kívülit. Lázadunk, vagy legalábbis lázadozunk, ha azt látjuk, hogy a pénz, a születés és a hatalom kiváltsága meghatározza, hogy kiből mi lehet Magyarországon. Higgyék el nekem, mindez nem veszett ki belőlünk, ez nem enyészett el, ez most is összeköt bennünket. Sőt, újabb és újabb felismerések, egyre erősebb és erősebb szálakkal kötnek össze bennünket."
Gyurcsány Ferenc: "Itt álljunk meg egy pillanatra és tegyük fel a kérdést, hogy merre is szeretnénk továbbmenni? Hiszen az ország nemcsak pénzről, esetleg vizitdíjról vagy tandíjról szól, sőt elsősorban nem ezekről. Ezek csak eszközök. De mi a végső cél? Hova tartunk? Hogy válaszolhassunk erre a kérdésre, ahhoz egy pillanatra érdemes visszatekinteni a kezdetekre, mindennek a kiinduló pontjához, azaz a rendszerváltozáshoz. Mi is a rendszerváltozás lényege? A jogállam? A demokrácia? Igen. A szociális piacgazdaság? Igen. De van itt még valami. A rendszerváltozás egészének a fundamentuma. Azt kerestük, hogy miként lehetünk magunk urai szabadságnak, biztonságban és gyarapodásban. Bár nem ezeket a szavakat használtuk akkortájt, talán nem is ismertük ezeket a szavakat, de egészen világos, hogy a kilencvenes évek forgatagában egyéni, családi céljaink és álmaink a polgárosodásról szóltak. Igen, a polgárosodásról, azaz szabadságról, gyarapodásról és biztonságról."

Orbán Viktor: "Tisztelt Hölgyeim és Uraim, az ember már csak olyan, hogy fejlődést és sikert akar. Nem reformokat. Sikereket. Ki az ördögnek kell olyan reform, amivel mindenki rosszul jár Magyarországon? Kedves barátaim, az erről szóló politikai vitákat az teszi Magyarországon rendre lehangolóvá és kisszerűvé, hogy állandóan arról szólnak, mire nincs pénz. Honnan kell elvenni, ha valakinek adni akarunk, és kinek a kárára lehet elérni, hogy valaki másnak a helyzetén javítsunk? A vita végén általában a politikusok megpróbálnak egyre vékonyabb szeleteket vágni a kenyérből, s a vita oda torkollik, hogy kijelentik, megmagyarázzák, mit miért nem lehet megcselekedni. Magyarország ma ezen az úton jár. Márpedig ez az észjárás, és ez a gondolkodás vakvágány. Először is bátran jelentsük ki, hogy van pénz. Csak nem oda teszik, nem oda juttatják, ahova kellene."
Gyurcsány Ferenc: "A kormány tudatában van annak, hogy csökkenteni a munkabérre rakódó járulék- és adóterheket annak érdekében, hogy könnyebb legyen a foglalkoztatás, hogy kevesebb akadály álljon a legális foglalkoztatás előtt. Elsődleges célunk tehát a munkahelyteremtő tehercsökkentés. Ennek határozottnak, de megfontoltnak kell lennie. Határozottnak az irányokat, és megfontoltnak a mértéket tekintve. Számításaink azt mutatják, hogy az egyensúlyi célok veszélyeztetése nélkül jövőre mintegy 200 milliárd forinttal biztosan csökkenthető az adóterhelés. Ha kiderül, mint ezt néhány szakértő állítja, ennél nagyobb mozgásterünk van, akkor a rendelkezésre álló további forrásokat is elsősorban tehercsökkentésre, illetve hiánycsökkentésre kívánjuk fordítani."

Orbán Viktor: "A sikert nem adják ingyen. Önök is tudják, hogy keményen kell dolgozni érte. Ezért a növekedés legfontosabb föltétele a világ minden népe esetében, hogy mindenki elvégezhesse a mindennapi munkáját, hogy mindenki bírja a munkát, és lehetőleg minél tovább bírja. És minél jobb minőségben végezze el. Ehhez elsősorban is egészség kell. Ezért a növekedés, a növekedés politikájának fizikai erőforrása maga az egészség. Azt is tudjuk, hogy a modern világban a népek között zajló verseny egyre több és több erőfeszítést követel. Önmagában nem elég, ha a szokásos módon napról napra elvégzik az emberek a munkájukat. Egyre nagyobb teljesítményre van szükség, márpedig ehhez képzettség és tudás kell. A növekedés szellemi erőforrása nem más, mint a tudás. Egészség és tudás. Ha ez a kettő megvan, szükségünk van a harmadik dologra, a felelős kormányzásra, amely képes megszervezni az előző kettő együttműködését."
Gyurcsány Ferenc: "Akkor vagy biztonságban, ha a magad ura vagy, ha nem vagy kiszolgáltatott. Ha nem vagy kitéve mások akaratának, kényének és kedvének. Ha meg tudod védeni magadat és családodat. Ha nem dülöngélsz naponta, hogyan változik a világ, és nem kell alávetetten meghajolni mások előtt csak azért, mert te gyenge vagy. A biztonság, a hétköznapok biztonsága stabil háttérből származik. Mi is ez a háttér? Szerintünk legalább három dolog, ha úgy tetszik három feltétel: munka, tudás és tulajdon. Az új magyar polgárosodásnak az a célja, hogy milliókat segítsen hozzá az életre való tudáshoz, a biztos és jó munkához, a stabilitást adó családi tulajdonhoz. Aki mindezekkel rendelkezik, annak könnyebb. Akiknek ezek nincsenek, az gyenge és sérülékeny."

Orbán Viktor: "Gondoljanak bele abba, mit érezhet ma egy diplomás házaspár? Vagy mit érezhet egy munkás? Aki látja a gyerekében a tehetséget, észreveszi a felvillanó észt. Mit érezhet, amikor azt kell mondania, jövőre nem tudom fizetni az egyetemi tanulmányaidat. Ha nincs pénzed, nem tanulhat a gyereked. Ezt jelenti egész Magyarország számára a tandíj. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én öt gyermeket nevelek. Ha bármelyik közülük azért nem tanulhatna, mert én nem volnék képes előteremteni a tanulásukhoz szükséges összeget, ha nem tudnám kifizetni a tanulás árát, akkor én ezt az életem kudarcának érezném. És ezért sohasem fogok belenyugodni abba, hogy Magyarországon tandíj zárja el a gyerekek előtt a felemelkedés lehetőségét."
Gyurcsány Ferenc: "Idén végre ismét növekedhetnek a jövedelmek, a nyugdíjak és a fogyasztás is, jövőre ennek hatását milliók fogják érezni. De elértünk mást is. Az átalakítások eredményeként ma olcsóbban működik az állam, kevesebbe kerül az adófizetőknek, mint valaha. Az egyetemek és a főiskolák soha korábban nem látott módon hirdetésekben kínálnak új karrierlehetőséget gyermekeinknek, szinte elképzelhetetlen, de igaz. Az egyetemek és a főiskolák versengenek a diákokért. A gyógyszergyártók pedig abban versenyeznek, hogy ki az, aki olcsóbban tudja adni a gyógyszert, így aztán tavaly hozzávetőleg 2500 gyógyszer ára csökkent, sőt a szakértők úgy vélik, hogy idén összességében is csökkenni fognak a gyógyszerárak. Mindeközben az egészségügyi átalakítások eredményeként mintegy 200 ezer ember kezdett el járulékot fizetni, olyanok akik korábban ránk, tisztességes járulékfizetőkre hárították át a költségeket. Tehát hadd folytassam, ha már itt tartunk. Hát akkor tegyük hozzá, hogy a gazdaság kifehérítéséből származó mintegy 80 milliárd forint bevételből minden magyar polgárra 8 ezer forint jut, olyan 8 ezer forint, amiből oktatásfejlesztésre vagy éppen adócsökkentésre lehet fordítani."

Orbán Viktor: "Azt talán mindenki tudja ebben az országban, hogy Európa egyik legtöbb adót és járulékot fizető országa vagyunk. Ezért aki ingyenes egészségügyről beszél, ezt a fontos tényt valójában elhallgatja. Magyarországon ma egy átlagos jövedelmű dolgozó és az ő alkalmazója évente mintegy 260-261 ezer forint egészségügyi járulékot fizet be. Ez évente több, mint negyedmillió forint. Hol van itt az ingyenesség? Joggal várja el az ember cserébe, hogy ezért megfelelő időben, és megfelelő színvonalú alapellátást kapjon. Joggal várjuk el cserébe, hogy az orvosokat és az ápolókat tisztességesen megfizessék. Nézzék meg, hova jutottunk. A hálapénz elleni szélmalom sikertelen harcban, szélmalomharcban ma már hálapénzt is fizetünk, meg listapénzt is fizetünk. Listapénzt azért, hogy előre jussunk azon a várólistán, amelyen ha előrejutunk, talán hamarabb fognak bennünket meggyógyítani. Mit jelent hát végülis a vizitdíj és a kórházi napidíj? Azt jelenti kedves barátaim, hogy kétszer fizetünk ugyanazért. Ez olyan, mintha egy színházba befelé és kifelé is jegyet kellene váltani."
Gyurcsány Ferenc: "Valamennyi változás mögött ott lévő végső szándék a változások lelke, lényege ugyanarról szól. Arról, hogy a betegek, a tanulni vágyó fiatalok legyenek fontosak, hogy értük versengjenek, hogy őket akarják kiszolgálni. Hogy a páciens, a hallgató, az ügyfél legyen a középpontban, és ne nekik kelljen gazsulálni azért, hogy megkapják azt, amit kifizettek adóban vagy járulékban. Ez a végső célja a változásoknak. Kitörni az alattvalói, a kiszolgáltatott létből, felszabadítani, szabaddá tenni az embert. Erre nyitott utat a változások sorozata, és ezen az úton akarunk továbbmenni."

Orbán Viktor: "Aki 9-én igent mond, az az egészségre, a tudásra, a felelős kormányzásra mond igent, nemcsak a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésére. Aki igent mond, az a gazdasági fordulatra, a növekedésre és a sikeres jövőre mond igent, és nemcsak egy rossz politika megállítására. Mit jelent a nem? Barátaim, aki nemmel szavaz, az a beletörődésre szavaz. Beletörődünk abba, hogy nem leszünk egészségesek, nem lehetünk képzettek, és hogy nem lesz felelős kormányunk. Aki nemmel szavaz, felhatalmazza a kormányt arra, hogy úgy folytassa, ahogy eddig tette. Sőt, aki nemmel szavaz, még ront a mai helyzeten, hiszen a kormány eddig nyilvánvalóan a nép akarata ellenére, felhatalmazás nélkül politizált. Most zöld utat kapna. Zöld utat kapna a véget nem érő áremelésekre, adóemelésekre, újabb adókra és leépítésekre. És higgyék el a kormány alig várja, hogy erre megkapja a felhatalmazást a magyaroktól."
Gyurcsány Ferenc: "A magyar állam tulajdonában több ezer milliárd forintnyi érték van. Ez mindannyiunk vagyona, de tudom, hogy nem egyszer a hétköznapok embere ebből semmit, vagy csak nagyon keveset érez. Mi több, néha úgy érzi, hogy ami mindenkié, az igazából senkié se. Ezért aztán kisebb a köztulajdon becsülete, és kevesebb az érte viselt felelősség is. Azt javasoljuk, hogy a következő hónapokban indítandó új tulajdonosi program keretében valamennyi magyar ember számára teremtsünk esélyt arra, hogy tulajdonos lehessen. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az új tulajdonosi program lehetővé teszi, hogy állami cégekben pár ezer forint induló befizetéssel akár százezer forint értékű tulajdont vásárolhassanak az emberek, hogy családonként pár százezer vagy akár egy-két millió forintos tulajdon is összejöhessen. Azt javasoljuk, hogy a következő hetekben határozzuk meg az állam tulajdonában lévő azon vállalatok körét, amelyeknek jelentős tulajdonhányadát nyílt vitában meghatározott és mindenki számára egyaránt érvényes ösztönzőkkel és kedvezményekkel felajánljuk valamennyi magyar, illetve huzamosabb ideje Magyarországon élő európai uniós polgárnak. Adjunk részletfizetés és adókedvezményeket, sőt talán valamennyi árfolyamkedvezményt is azoknak, akik azt mondják, veszek én is azért, hogy tulajdonospolgár legyek. Ezzel a most induló új tulajdonosi programmal azt tesszük lehetővé, hogy pár százezer forint induló befizetéssel állami cégekben, akár százezer forint értékű tulajdont vásárolhassanak az emberek, vagy családonként pár százezer, akár egy-két millió forintos tulajdon is összejöhessen."

Orbán Viktor: "Ha egy nép nem mond igent, elveszti a jövőjét, és élete valamely más nép életét és jövőjét fogja majd szolgálni. Sikert csak olyan nép érhet el, amely belekezd valamibe, nekifog valaminek, elindul valamerre, vagyis tud igent mondani valamire. A siker és a jövő gondolata az én fejemben összetartozik. Valójában ma Magyarországon mindenki igent akar mondani, legfeljebb nem mindenki tudja még pontosan, hogy mire. Higgyék el, próbálják ki, mondjanak igent, és ha igent mondanak, meg fogják találni a kijáratot. Csak egy igent kell mondaniuk, és érezni fogják, hogy újra van jövőjük."
Gyurcsány Ferenc: "Az új tulajdonosi program egy új Magyarországról szól. Olyanról, amely nemcsak a mának él. Amelyben érték a teljesítmény, a siker, a kockázatvállalás, az előrelátás, amely nemcsak beszél szolidaritásról, hanem eszerint él és cselekszik. Az egyéni boldogulást és a társadalmi szolidaritást a polgárosodás programja foglalja egységbe. Munka, tudás és tulajdon. Ez a program köthető össze a politikai értelemben kettészakadt Magyarországon. Erről szól az új magyar polgárosodás."