Ausztria szerdán elismeri a független Koszovót
Koszovóba utazott kedden az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Az osztrák kancellár közölte, hogy Koszovó elismeréséről a döntést a szerdai minisztertanácsi ülésen hozzák meg. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon tárgyalt Condoleezza Rice amerikai külügyminiszterrel.
Lavrov és Rice telefonbeszélgetése. Oroszország elfogadhatatlannak tartja Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását - erről tájékoztatta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon amerikai kollégáját, Condoleezza Rice-t. A moszkvai külügyminisztérium keddi tájékoztatása szerint a telefonbeszélgetésre még hétfőn került sor. A közlemény szerint az orosz diplomácia vezetője a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy "a lépés veszélyes következményekkel járhat, és magában hordozza az évtizedek alatt kialakult világrend és nemzetközi stabilitás lerombolásának veszélyét".
Koszovó függetlensége tény, amelyet Ausztria elismer - jelentette be kedden Alfred Gusenbauer osztrák kancellár.
Gusenbauer közölte, hogy a vonatkozó döntést a szerdai minisztertanácsi ülésen hozzák meg. Egyidejűleg hangsúlyozta, hogy Ausztria kész minden támogatást megadni Szerbiának az Európai Unióhoz vezető úton.
Koszovóba utazott kedden az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője - közölték Brüsszelben.
Javier Solana azután látogat a függetlenségét múlt vasárnap kikiáltó területre, hogy hétfőn az EU külügyminiszterei közös állásfoglalásban vették tudomásul: a pristinai függetlenségi határozat elkötelezi Koszovót a demokrácia és minden polgár jogegyenlősége, továbbá a szerb és más kisebbségek oltalmazása, a kulturális és vallási örökség védelme mellett, valamint elfogadja a nemzetközi felügyeletet.
Az unió tagországainak nagy többsége Koszovó elismerését tervezi, illetve némelyikük ezt már meg is tette. Az EU-külügyminiszterek hétfőn megerősítették, hogy minden tagország maga dönti el, elismeri-e Koszovót. A közös állásfoglalás eredeti tervezetében az szerepelt, hogy az unió Koszovónak, mint a Nyugat-Balkán részének "európai távlatot" - vagyis lényegében uniós integrációt, végső soron majdani csatlakozást - helyez kilátásba. Ez végül kimaradt a szövegből, és helyette általában a Nyugat-Balkán vonatkozásában említették az európai perspektívát. Azonban - mondják Brüsszelben - ez a formula is lehetővé teszi, hogy az unió támogatást nyújtson Koszovónak politikai és gazdasági értelemben egyaránt.
Egynapos látogatása során Solana Pristinában találkozik Fatmir Sejdiu koszovói elnökkel és Hashim Thaci miniszterelnökkel. Brüsszeli értesülések szerint egyfelől tájékoztatást ad a koszovói vezetőknek, hogy miként lehet felhasználni különböző uniós támogatási alapokat, másfelől megvitatja velük az EULEX Koszovó elnevezésű misszió ügyét.
E küldetés múlt pénteken éjfélkor kapta meg a végső jóváhagyást az EU-tagországoktól. A legfeljebb 2210 fős missziónak az lesz a feladata, hogy - miután négy hónap múlva átveszi az ENSZ-től a Koszovó feletti nemzetközi ellenőrzést - gondoskodjon a koszovói állami, igazságügyi, rendvédelmi szervek jogállamiságnak megfelelő működéséről.
Ausztria szerdán elismeri a független Koszovót
Koszovó függetlensége tény, amelyet Ausztria elismer - jelentette be kedden Alfred Gusenbauer osztrák kancellár.
Gusenbauer közölte, hogy a vonatkozó döntést a szerdai minisztertanácsi ülésen hozzák meg. Egyidejűleg hangsúlyozta, hogy Ausztria kész minden támogatást megadni Szerbiának az Európai Unióhoz vezető úton.
A keddi orosz lapok Koszovót illető kommentárjai egybehangzóan azt hangsúlyozzák, hogy az eddigi szerbiai tartomány függetlenségének kikiáltása és nemzetközi elismerése veszélyes precedenst jelent a világ számára. Alekszandr Konovalov, a Stratégiai Értékelések Intézetének elnöke a Vremja Novosztyej című lap hasábjain rámutatott: ez az első eset, hogy valahová fegyveres erők érkeztek, hogy rendet csináljanak, majd amikor sikerült viszonylagos rendet teremteni, bejelentették, hogy itt új ország lesz. "Ám ha egy helyen meg lehet változtatni a határokat, akkor ezt máshol is meg lehet tenni. Nehéz megjósolni a lehetséges következményeket, de annyi máris bizonyos, hogy Koszovó nem marad az egyetlen és különleges eset, amelyet Nyugaton emlegetnek" - mondta a politológus. Alexander Rahr, az orosz lapokban gyakran idézett német politológus a Rosszijszkaja Gazeta hasábjain úgy vélekedett, hogy nem kell drámai színben feltűntetni a történteket, mert Koszovó elismerése miatt rövid távon semmi szörnyű nem történik majd: Oroszország - különösen az elnökválasztás előtt - nem akar összeveszni a Nyugattal Szerbia miatt, az Európai Unió pedig erősíteni akarja stratégiai partnerségét Oroszországgal. Ugyanakkor Rahr rámutatott: könnyen lehet, hogy Koszovó lesz az a pont, amelytől kezdődik az egész világrend átalakulása. A Grúziából kiszakadt Abházia és Dél-Oszétia körüli helyzet Rahr szerint nem csúszik ki az ellenőrzés alól, ha Grúzia nem ismeri el Koszovót. A politológus kijelentette: meggyőződése, hogy Moszkva nem fogja elsőként elismerni a két szakadár köztársaságot.
Csehország álságosan viselkedik Koszovó ügyében egy cseh lap szerint.
Álságos magatartásnak minősíti az E15 című cseh újság azt, hogy Csehország elismeri ugyan Koszovó függetlenségét, de megvárja, amíg ezt előtte az európai országok többsége megteszi. "A csehek azután azt fogják mondani a szerbeknek, hogy azért mégsem támogatták olyan nagyon Koszovót, míg a koszovói albánoknak ennek a fordítottját. Ha a csehek azt gondolják, hogy ez a helyes álláspont, könnyen csalódhatnak" - írta Kis cseh álság című jegyzetében a idén januártól megjelenő új cseh gazdasági-üzleti napilap. Emlékeztetett: hasonlóan kétszínű és kiváró álláspontot foglalt el Franciaország 1999-ben Szerbia bombázása ügyében, amivel végül is sikerült mindkét felet magára haragítania. Nyilvánvaló, hogy Koszovó ügyében nem könnyű az egyértelmű állásfoglalás. Koszovó függetlenségének a kikiáltását azonban valóságként kell kezelni, még abban az esetben is, ha ez Európa számára nagyon veszélyes precedenst jelent. "Miért ne lehetne most joguk az önrendelkezésre a boszniai szerbeknek, a romániai és a szlovákiai magyaroknak, a spanyolországi baszkoknak vagy a ciprusi és a bulgáriai törököknek is?" - teszi fel a kérdést a jegyzet írója, de feleletet nem ad rá. Úgy véli: a se kutya, se macska stílusú politikának az a következménye, hogy az Európai Unió külpolitikája most ismét kudarcot vallott. A szerbek és a koszovói albánok konfliktusát nem sikerült megoldania. A csehek pedig ezzel a manőverezéssel megmutatták, hogy ebben a tekintetben az Európai Unió jó tagjai - zárja jegyzetét az E15 című cseh lap.
Álságos magatartásnak minősíti az E15 című cseh újság azt, hogy Csehország elismeri ugyan Koszovó függetlenségét, de megvárja, amíg ezt előtte az európai országok többsége megteszi. "A csehek azután azt fogják mondani a szerbeknek, hogy azért mégsem támogatták olyan nagyon Koszovót, míg a koszovói albánoknak ennek a fordítottját. Ha a csehek azt gondolják, hogy ez a helyes álláspont, könnyen csalódhatnak" - írta Kis cseh álság című jegyzetében a idén januártól megjelenő új cseh gazdasági-üzleti napilap. Emlékeztetett: hasonlóan kétszínű és kiváró álláspontot foglalt el Franciaország 1999-ben Szerbia bombázása ügyében, amivel végül is sikerült mindkét felet magára haragítania. Nyilvánvaló, hogy Koszovó ügyében nem könnyű az egyértelmű állásfoglalás. Koszovó függetlenségének a kikiáltását azonban valóságként kell kezelni, még abban az esetben is, ha ez Európa számára nagyon veszélyes precedenst jelent. "Miért ne lehetne most joguk az önrendelkezésre a boszniai szerbeknek, a romániai és a szlovákiai magyaroknak, a spanyolországi baszkoknak vagy a ciprusi és a bulgáriai törököknek is?" - teszi fel a kérdést a jegyzet írója, de feleletet nem ad rá. Úgy véli: a se kutya, se macska stílusú politikának az a következménye, hogy az Európai Unió külpolitikája most ismét kudarcot vallott. A szerbek és a koszovói albánok konfliktusát nem sikerült megoldania. A csehek pedig ezzel a manőverezéssel megmutatták, hogy ebben a tekintetben az Európai Unió jó tagjai - zárja jegyzetét az E15 című cseh lap.
(MTI)
