Hazánk kezdeményezi Koszovó elismerését
Ez itt Koszovó - INFOGRAFIKÁNK>>>>>
Nagy-Britannia elismeri Koszovó függetlenségét - jelentette be hétfő este a londoni kormány pristinai képviselője, David Blunt egy sajtóértekezleten. Blunt közölte: átadta Fatmir Sejdiu koszovói államfőnek Gordon Brown brit miniszterelnök és David Milliband külügyminiszter leveleit, amelyek megerősítik, hogy Nagy-Britannia hajlandó elismerni Koszovót, mint független és szuverén államot. A Beta szerb hírügynökség bejelentése szerint Szerbia hétfőn visszahívta nagyköveteit mindazon államokból, amelyek már elismerték a koszovói függetlenséget. (MTI)
Az egyeztetéseken már korábban kiderült az is – ezért a szlovén EU-elnökség nem is erőltette most ezt tovább -, hogy hat tagország nem hajlik az elismerésre. Ezt az – elsősorban az egyoldalú területi elszakadástól, mint precedenstől tartó – csoportot ezúttal a spanyolok vezették, és a ciprusiak, a görögök, a szlovákok, a románok, valamint a bolgárok tartoznak ide. Szorgalmazásukra az EU tanácsa elfogadott egy olyan passzust, ami Koszovó ügyét precedenst nem teremtő (sui generis) kérdésnek tekinti, továbbá teljességgel a tagállamokra bízza, hogy mostantól miként viszonyulnak Pristinához.
Elsőként a francia és az olasz diplomácia irányítója jelentette be országa szándékát az elismerésre. Nem sokkal később Dánia és Finnország is ezt jelezte. Carl Bildt svéd külügyminiszter szerint hamarosan, február-márciusban a tagországok többsége felsorakozik ebbe a csoportba. Németország hétfőn nem nyilatkozik az elismerésről – jelentette be Berlinben Angela Merkel külügyminiszter. (Horvátország elismerésével a németek előre siettek a 90-es évek elején.)
Csatlakoztak a magyarok is. - Brüsszelből hazatérve azt javaslom majd a kormánynak, hogy indítsa meg az elismerési folyamatot. Ez egyrészt egy kormányhatározatot jelent majd, másrészt egy felkérést Sólyom László köztársasági elnöknek a diplomáciai kapcsolatok felvételére – mondta sajtótájékoztatóján Göncz Kinga. A külügyminiszter kiemelte annak jelentőségét, hogy az EU külügyi tanácsa meg tudott állapodni egy közös dokumentumban. - Magyarország meglehetősen nehéz erőtérben politizál, számunkra az egész térség stabilitása, ideértve a vajdasági magyarok helyzetét, alapvetően fontos – hangoztatta Göncz, kiemelve annak jelentőségét, hogy a koszovói albánok betartsák az Ahtisaari-terv keretében már vállalt kötelezettségeket, a szerbek jogainak biztosítását, a nemzetközi közösség pedig számon kérhesse mindezt. – Éppannyira fontos, hogy Szerbia európai pályán maradjon, s Magyarország kapcsolatai jók maradjanak Belgráddal – mondta. Az EU elítélte a Szerbiában (és Koszovóban) fellángoló erőszakot, de több külügyminiszter is igyekezett a szerbek számára megédesíteni a Koszovó-pirulát. – Azt üzenem szerb barátaimnak: ez nem a világ vége. Hanem annak a kezdete, hogy Európába fogadhassuk őket – nyilatkozta Bernard Kouchner, a francia diplomácia irányítója.
Az EU dokumentuma hangsúlyozza: Koszovó nemzetközi felügyelet alatt marad, a külföldi jelenlét folyamatos lesz, az unió pedig hosszú távon is kötelezettséget vállal a Nyugat-Balkánon. Péntek éjféltől „él” már a pristinai uniós civil misszió; az EULEX négy hónap alatt éri el teljes készültségét. A legfeljebb 2210 fős kontingensben mintegy harminc-negyven magyar kaphat helyet. Koszovóban maradnak a NATO-csapatok, „hacsak az ENSZ Biztonsági Tanácsa máshogy nem dönt” - határozott hétfőn az atlanti szövetség tanácsa nagyköveti szinten. A KFOR koszovói jelenlétének jogi alapját az ENSZ BT 1244-es határozata adja továbbra is.
