Tojásokkal dobálták meg az albán nagykövetséget, az amerikai előtt pedig kisebb tüntetést tartott több orosz szervezet Moszkvában, Koszovó függetlenségének vasárnapi kikiáltása miatt. A Kreml továbbra is elutasítja a tartomány Szerbiától való elszakadásának elismerését. Oroszország - az 1999-től 2003-ig tartó jelenléte után - ezúttal nem veszt részt békefenntartóival a koszovói helyzet rendezésében, mivel orosz megítélés szerint a nemzetközi jog megsértésével zajlik.

Az albánok lakta Koszovóban mecset és szemét, a szerb részeken, szentképek, tisztaság, és Oroszország segítségét kérő transzparensek - összefoglalójában ezeket a képeket adta a Vesztyi orosz hírcsatorna, érzékeltetve milyen "könnyen látható, hogy az albán vagy a szerb részen járunk épp", nagyvonalúan szerbek lakta északra, és albánok lakta délre osztva a 90 százalékban albánok lakta kétmilliós tartományt.

- A koszovói függetlenséggel a Szerbia 1999-es bombázását kívánja igazolni a NATO - jelentette ki Jevgenyij Primakov, egykori orosz kormányfő.

Bár Moszkva korábban utalt rá Koszovó elszakadása kapcsán, egyelőre nem ismerte el a hivatalosan Grúziához tartozó, ám lényegében 16 éve önálló Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét. Szergej Lavrov a múlt héten fogadta a 125 ezer és 165 ezer fős térségek vezetőit Moszkvában. Az orosz külügyminiszter segítség növelését ígérte a szakadár területeknek, melyek közül Abházia a Független Államok Közösségéhez, Dél-Oszétia pedig egyenesen Oroszországhoz való csatlakozását kéri.

Ugyanakkor az Oroszországgal épp a szakadár területeknek eddig is nyújtott támogatás miatt hűvös viszonyt folytató Grúzia egy platformra került Moszkvával Koszovó kapcsán, miután Tbiliszi szintén nem ismeri el a tartomány függetlenségét.