A konzervatív Die Presse kommentárjában kiemelte: Szerbia nem  2008. február 17-én veszítette el Koszovót, hanem még 1999-ben, amikor Slobodan Milosevic jugoszláv elnöknek lehetősége lett volna aláírni a Koszovó számára autonómia-megoldást előirányzó rambouillet-i szerződést, de inkább a háborút és az albánok  elüldözését választotta.
"Koszovó függetlenné válásának nem volt alternatívája... Az elismerés pedig végső soron reálpolitikai döntés. Az EU-tagországok túlnyomó többsége, köztük Ausztria, jó okkal az elismerés mellett tette le a garast: ugyanis kisebb esélye lenne annak, hogy a Balkán végre megnyugszik, ha megtagadnák Koszovótól az önrendelkezés  jogát." A függetlenség kikiáltásával a koszovói kérdés még távolról sem oldódott meg: az csak akkor fog bekövetkezni, ha Oroszország befogadja az ENSZ tagállamai közé Koszovót, és Szerbia is beletörődik az új valóságba.

A liberális Der Standard szerint Koszovó függetlenné válása  megkönnyebbülésre ad okot, mert a bénultság hosszú időszaka után  végre tiszta vizet öntött a pohárba. A lap szélesebb kitekintésben  figyelmeztetett arra, hogy "Oroszország az új délkelet-európai állam  létrejöttét a jövőben még gyakrabban használhatja fel eszközként  saját geopolitikai játékában". Moszkva egyrészt keményebben léphet  fel energiapolitikai kérdésekben, megtorlásul azért, mert az  Egyesült Államok és sok európai ország az ő akarata ellenére is  elismeri Koszovó függetlenségét. Másrészt fokozódhat az  orosz-amerikai párviadal a délkelet-európai befolyásért.

A független Kurier kommentárjában aláhúzta: az utóbbi kilenc évben a koszovói albánok egyszer sem hallhatták a nemzetközi  közösségtől, hogy az 1999-es háború után nekik újra Szerbia  "működőképes és készséges tartományává kell válniuk". Ellenkezőleg,  a területet irányító ENSZ-közigazgatás csak növelte a távolságot  Szerbia és Koszovó között - s mindez a BT-ben vétójoggal rendelkező  Oroszország áldásával történt. Moszkva sosem bírálta, hogy a  koszovóiak ennyire "függetlenül" élnek Szerbiától, csak az nem fért  bele a látószögébe, hogy ezt a függetlenséget ténylegesen ki is  nyilvánítsák - mutatott rá a Kurier. Szerinte Oroszország mindent lehetséges módon nehezíteni fogja az önálló Koszovó életét.

Vegyes visszhang francia, dán és bolgár lapokban

A strasbourgi Les Dernieres Nouvelles d,Alsace című napilap hétfői számában a hidegháborús szembenálláshoz hasonlítja a Koszovó  függetlenné válását kísérő hangulatot. A lap szerint az egyik  oldalon ismét az Egyesült Államok áll, amelynek zászlaját hálával  lengetik Pristinában. Washington a volt dél-szerbiai tartomány  elszakadásával NATO-szövetségesre tesz szert a Balkánon, ahonnan  szemmel tarthatja Dél-Európát. Mindezzel szemben a másik oldalon áll  az erősödő Oroszország, amely viszont Szerbiát támogatja új  befektetésekkel. A két nagyhatalom közé szorulva az Európai Unió  pedig ugyanúgy cselekszik, mint a Közel-Keleten: követi a "főnököt",  és fizet. 

A Berlingske Tidende című dán konzervatív napilap úgy vélekedik, hogy Koszovó függetlenségének kinyilvánítása helyes lépés, még akkor is, ha ez nem hoz megoldást minden problémára. A lap szerint  rendkívül sok pénzt kell pumpálni az új államba, hogy az független  egységként egyáltalán működni tudjon. Hosszú távon ugyanis a Szerbiából kiszakadt egykori tartomány nem létezhet sem Belgrád, sem  az ENSZ árnyékában. A biztonság és a népcsoportok közötti bizalom  megteremtése, valamint a Szerbiához fűződő viszony alakítása  kétségkívül nagy feladatot ró majd az EU-ra Koszovóban.

Az Ataka bolgár nacionalista lap a koszovói függetlenség  elismerésének következményeire figyelmeztet. Európa szívében egy muszlim állam jött létre az Egyesült Államok támogatásával. Nem  volna meglepő, ha a Macedónia nyugati részén élő albánok rövid időn  belül csatlakozni akarnának ehhez az "anyaállamhoz", és "nagy  Albániát" akarnának létrehozni. A lap szerint nem szabad Koszovót  államként elismerni, sőt az európai államoknak bojkottálni kellene  az egyoldalúan függetlenné vált volt szerbiai tartományt, mert ellenkező esetben a szeparatizmust mozdítanák elő.

(MTI)