A darabolás határai és a "trianoni kártyavár"
A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) hasábjain Bíró Béla politológus megállapítja: Koszovónak demokratikus körülmények között megfellebbezhetetlen joga van ahhoz, hogy maga döntse el, a terület, amelyen él, milyen politikai közösséghez akar tartozni. Kérdés azonban, hogy milyen alapon jelölhetőek ki a "terület" határai. Mert ha Erdélynek - írja - demokratikus joga volt kiszakadni a Magyar Királyságból, s az államon belüli többségnek ezt nem volt joga szavazataival megakadályozni, akkor a Székelyföldnek vagy Kalotaszegnek is joga lehetne kiszakadni Erdélyből, sőt az ily módon függetlenedett Székelyföldön lakó román családnak is joga volna kertes házával kiszakadni a Székelyföldből, de maga a család is aláaknázhatná a házastársi ágy középvonalát, lévén az asszony magyar, a férfi meg román. Ez lenne a "következetesen végigvitt" demokrácia - írja Bíró Béla. "Ennek elismerése azonban az államok végét is jelentené. A nemzetközi közösség kénytelen tehát határt szabni a darabolásnak. Koszovónak joga van a kiváláshoz, Kurdisztánnak vagy Baszkföldnek azonban nincs. Hogy miért? Csak... Azért, mert az egyik függetlenségét a világrendszer domináns államai, az Amerikai Egyesült Államok és Nyugat-Európa támogatja, a másikét meg nem. Ilyen egyszerű" - olvasható a cikkben.
Ugyanebben a lapban Ágoston Hugó publicista kifejti: Koszovó a függetlenség kikiáltása után sem fog földrajzilag "máshova költözni", sem más államhoz tartozni. Mi több, gazdaságilag képtelen önállóan megállni a lábán, s míg eddig Szerbia (nem) tartotta el, ezután a nemzetközi közösség, legfőképpen az Európai Unió fogja.
A Szabadság című kolozsvári lapban Moldován Árpád Zsolt aggasztónak tartja, hogy Koszovó leválásával vérszemet kapnak azok a közösségek, amelyek Jugoszlávia szétdarabolása során a különböző határok "rossz" oldalára kerültek.
Ugyancsak a Szabadságban Malin Ede megállapítja: az új állam vezetői valószínűleg eddig még nem is foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy népüknek miből lehet, miből kell talpon maradnia. Emlékeztet: jelenleg Koszovó kontinensünk egyik legelmaradottabb vidéke.
A Sepsiszentgyörgyön szerkesztett Háromszék oldalain Sylvester Lajos úgy vélekedik: a Balkánon végleg összeomlott a trianoni kártyavár. Szerinte a kisebbségben élő magyarok számára igen tanulságos az albán példa.
(MTI)