A Csendes-óceán északi része fölött fogják lelőni azt az amerikai kémműholdat, amely 2006. decemberi felbocsátása óta irányíthatatlanul kering a Föld körül. Az autóbusznyi méretű, két és negyed tonna súlyú szerkezet mintegy 210 kilométer magasságban, naponta tizenhatszor kerüli meg bolygónkat. Lelövésére George W. Bush elnök adott parancsot, miután a szakértők szerint továbbra is kiszámíthatatlan, hová zuhanna. Bár a Föld felszínének több mint kétharmadát víz borítja, reális lehetőség, hogy a műhold lakott településre essen. A legnagyobb veszélyt a mintegy fél tonna hidrazint (N2H4) tartalmazó üzemanyagtartály jelenti. A műhold meghajtására szolgáló hidrazin belélegezve akár halált is okozhat.

A mesterséges holdat egy átalakított, SM-3 típusú rakétával akarják megsemmisíteni. Az eredetileg repülőgépek ellen kifejlesztett, de ballisztikus rakéták robbanófeje ellen is hatásos fegyvert egy Aegis osztályú rakétacirkálóról fogják felbocsátani. A feladatra három hajóból álló egységet jelöltek ki, s ha az első rakéta célt tévesztene, még kétszer próbálkozhatnak. A NASA számításai szerint a körülmények a jövő hét elejétől számítva nyolc napon át lesznek kedvezőek: ekkor a műhold pályája még nem válik teljesen kiszámíthatatlanná, ám már elég alacsonyan lesz ahhoz, hogy szertehulló darabjai heteken belül szinte teljesen elégjenek a légkörben.

Az amerikai szakértők szerint a műhold lelövésének kísérlete nem jár kockázattal. Viszont ha sikerül eltalálni, akkor feltehetően felrobban az üzemanyagtartály. A Columbia űrsikló 2003-as katasztrófája során egy hasonló tartály épségben ért földet, ám a mostani műhold szinte alig használt el valamit a hidrozinkészletből, így sokkal nagyobb kockázatot jelent. A műhold lelövése diplomáciai bonyodalmakhoz is vezethet. Az Egyesült Államok tavaly bírálta Kínát, amiért űrfegyvert kipróbálva lelőtte egyik saját, használaton kívüli műholdját. A mostani döntést egyes hatalmak precedensként kezelhetik. A képviselőház stratégiai fegyverekkel foglalkozó albizottságának demokrata párti elnöke ezért teljes nyíltságot sürgetett, hogy a lépés ne tűnhessen az amerikai támadóképesség demonstrációjának.

Tudományos szakértők felvetették, hogy a nagyméretű műhold akár százezer darabra is robbanhat, és szilánkjai olyan magas pályára kerülhetnek, ahol tartósan veszélyt jelentenének a többi űreszközre. A Pentagon ettől nem tart, és a Nemzetbiztonsági Tanács illetékese azt is cáfolta, hogy a lelövéssel a legmodernebb technológiát képviselő műhold idegen kézbe jutását szeretnék megakadályozni. A hivatalos verzió szerint a szerkezet a légkörbe belépve mindenképpen úgy összeégne, hogy roncsaiból senki sem tudná "visszafejteni" a titkos részleteket.