Ilyesmi előfordul. Én például öt éve vettem egy szobakerékpárt. Vagy kétszer tekertem rajta, azóta ott áll a szoba sarkában. Gondolhatnánk, hogy feleslegesen dobtam ki egy csomó pénzt, de nem így van. A bringa hasznosítja magát. A kormányára például mindenféle levetett cuccok vannak felakasztva, a nyergére tornyozott dossziékban javításra szoruló kéziratok lapulnak, oldalának támaszkodva felfúrásra szánt képek várják már évek óta a megfelelő alkalmat. Csak a pedálok nem találták még meg helyüket a családi munkamegosztásban, de ahogy mifelénk mondani szokták: ami kés, az nem múl.

Szóval nem aggódnék én a Gripenek miatt sem, bár el kell ismerni, hogy elég nagy hátránnyal indulnak a létért való küzdelemben. Eredetileg ugye százmilliárdba kerültek volna, de így állítólag nem voltak eléggé NATO-kompatibilisek. Amikor kiborult a kompatibili, a Medgyessy-kormány felszereltette őket légi utántöltő csonkokkal meg egyéb apró finomságokkal, ezáltal duplaannyiba kerülnek, és némileg kompatibilisebbek lettek.

De nem teljesen. Hiába van rajtuk utántöltő cső, ha nincs üzemanyag-szállító repülőgépünk, amire szükség esetén rácsatlakozhatnának a levegőben. Információink szerint most annak a lehetőségét vizsgálják, hogy adódó alkalommal levegőbe röpítenek néhány üzemanyagkutat, és azokkal próbálják megoldani a légi utántöltést, de ezt a hírt hivatalos helyen nem erősítették meg.

Sajnos egyelőre a gépek kommunikációs rendszere sem felel meg teljesen a NATO-szabványnak, ezért a levegőben elég nehezen értenek szót pilótáink a szövetség más típusú harci repülőivel.

Szerencsére még az első világháborúban kidolgozták a pilóták egységes jelrendszerét, és mutogatás révén tudnak kommunikálni egymással. A felfelé tartott hüvelykujj például azt jelenti: felszállás! Ha hat ujját tartja fel a pilóta: vigyázz, ellenség hat óránál! A V alakot formázó mutató- és középső ujj a légierő hagyományos nyelvén viszont annyit tesz: két cukorral kérem!

Rossz látási viszonyok között kompatibilis kommunikációs
eszközként még mindig ott van
a mobiltelefon, aminek egyetlen
hátránya, hogy csak a repülőgép teljes megállása után szabad bekapcsolni.

Egyáltalán nem értek egyet a biztonságpolitikai szakértővel abban, hogy békés körülmények között haszontalanok volnának a harci repülőgépek. Kell venni némi fáradságot, és el kell gondolkozni azon, hogy más célokra vajon nem használhatók-e!

Mi volna például, ha légvédelmi feladatok helyett, mondjuk, környezetvédelmi feladatokat kapnának? Csak egy futó ötlet: a hazai körülmények között csak korlátozottan alkalmazható, a svédek által hadihajók ellen kifejlesztett RBS-15F típusú levegő-tengerfelszín rakétákat némi átalakítás után más feladatokra is be lehetne vetni. Néhány jól irányzott, levegő-bőrgyár viszonylatra továbbfejlesztett rakétával például elejét lehetne venni a Rába folyó határ menti habzásának.

Szerintem.

Ha már kifizettünk 200 milliárdot, akkor érdemes azon is elgondolkodni, hogy mire hasznosíthatók a negyedik generációs harci gép egyes nagyon korszerű alkatrészei. A Martin-Baker Mk. S10LS típusú katapultüléseket például könnyen el tudnám képzelni a Parlamentben a miniszteri bársonyszékek helyén, mert nagyon jól jönnének kormányátalakítás idején.

Aki már látott közelről Kecskeméten utánégetővel felszálló Gripent, annak biztosan eszébe jutott, hogy ezek a rendkívül korszerű Volvo Flygmotor RM 12 típusú hajtóművek mennyire alkalmasak volnának például disznópörzsölésre. Ha ehhez hozzávesszük, hogy némi átalakítás után a 27 mm-es Mauser gyártmányú, radarirányítású gépágyúk tökéletesen beválnának hurkatöltőnek, be kell látnunk, hogy nagyon elhamarkodott az a vélemény, miszerint kidobtunk az ablakon 200 milliárdot.

Gondoljunk csak bele: így nekünk lehetne a világon az első NATO- kompatibilis vágóhidunk!