Kaptárba zárt "méhkirálynő"
Horváth Kálmán Lászlót, a budapesti székhelyű Euro Partner Kft. ügyvezetőjét csütörtök délután, kevéssel azután vették őrizetbe az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése kísérletének gyanújával, hogy lapunknak nyilatkozva értetlenségét hangoztatta Bajnai Gordon szakminiszter csalási vádjaival kapcsolatban. Szerinte az általa vezetett pályázatíró cég minden szempontból törvényesen járt el, s azokban a gyanús körülményekben, amelyekre hivatkozva a miniszter csalásról beszélt, semmi gyanús nincs. Néhány kérdést még szerettünk volna tisztázni Horváth úrral tegap délután, akkor azonban már nem vette fel a telefonját. Pénteken a VPOP közleményéből derült ki, miért nem.
Bajnai, miként arról lapunk is beszámolt, szerdán jelentette be, hogy egy pályázatíró cég a maga köré szervezett 140 mikro- és kisvállalkozáson keresztül csalással több mint 900 millió forint uniós pénzt próbált megszerezni. Az önkormányzati miniszter "kaptármodellnek" nevezte az ügy felépítését, mert a csalás középpontjában, afféle "méhkirálynőként" egy viszonylag felkészült pályázatíró cég áll, a körötte tevékenykedő mikrovállalkozások pedig a "szorgos méhek", amelyek ugyan részesülnek az "összegyűjtött" javakból, ám a haszon csupán kis részével kellett volna megelégedniük.
A vámnyomozók Bajnai sajtótájékoztatójával egy időben vették át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feljelentését, amelyből kiderült, az Euro Partner Kft. pályázatíróként a kifogásolt esetek mindegyikében ugyanazon cég, a JUTA-Soft Kft. termékeinek a megvásárlásához pályázott uniós forrásokra.
Az ügynökség több okból is gyanúsnak találta a szinte kivétel nélkül a pályázati határidő lejárta előtti utolsó pillanatban benyújtott pályázatokat. Először is a támogatásból megvásárolni kívánt eszközök kirívóan magas ára szúrt szemet. Bajnai példaként említette, hogy a pályázók közt volt olyan vállalkozás, amely a 768 ezer forint plusz áfa értékű multifunkcionális nyomtatót 2,48 millió forint plusz áfáért vette volna meg, egy másik a 110 ezer forintos vonalkódolvasóért csaknem hétszázezret fizetett volna.
A pályázók számára előírt 70 százalékos önrész meglétét igazoló dokumentumok többségén pedig tanúkként ugyanazok a nevek szerepeltek. Horváth ezt azzal magyarázta, hogy a dokumentumokat többnyire a pályázatíró cég irodáiban állították össze, s tanúskodni rendszerint az ott dolgozó munkatársait kérte fel.
- Szó sincs se méhekről, se kaptárról, se csalásról - mondta Bajnai szavaira reagálva Horváth. Cége olyan "sikergarantált" szerződést kötött a pályázókkal, amely szerint pályázatonként 200 ezer forintért írják az anyagokat mindaddig, amíg nem nyernek. A győztesektől az elnyert támogatás 5-8 százalékát kérték sikerdíjként, ami - ha figyelembe vesszük, hogy az elnyerhető öszszeg a beruházás 30 százaléka - szerinte nem nagy összeg.
A vámnyomozók ezt másképp látják. Szerintük a pályázók nem kis hányada (azt, hogy hányan, a későbbiekben a nyomozásnak kell kiderítenie) egyáltalán nem rendelkezett a pályázat benyújtásához szükséges önrésszel. Annak meglétét fiktív kölcsönszerződésekkel igazolták. Ezeken a dokumentumokon (is) Horváth kollégáinak az aláírása szerepel tanúként.
Bár a vámőrségen még óvatosan fogalmaznak a tekintetben, hogy az Euro Partner által képviselt 140 mikro- és kisvállalkozás közül hányan tudták, hogy a pályázatírók csalással juttatják őket uniós forrásokhoz, beszédes lehet a Bajnai sajtótájékoztatóján elhangzott adat, amely szerint 38 cég azonnal viszszalépett a pályázattól, ahogy közölték velük: ellenőrzik, valóban a kiírás szerint pályáztak-e, s valóban beszerezték-e a pályázatban nevesített eszközöket.
A vámőrség nyomozói szerint azért voltak "kirívóan drágák" az Euro Partner által menedzselt pályázók által megvásárolni szándékozott eszközök, mert forgalmazójuk, a JUTA-Soft Kft. speciális szoftvereket is adott hozzájuk. Igaz, a vámnyomozók egyelőre úgy látják, az árba beszámított szoftvereket illegálisan értékesítette a cég.
A szóban forgó pályázaton azonban csak hardver, azaz eszköz beszerzésére lehetett pályázni. A vámnyomozók azt gyanítják, hogy a berendezések árát azért tornászták fel az egekig, hogy a keretbe beleférjenek az amúgy csak nagyon drágán beszerezhető szoftverek. Ha a tervük sikerül, uniós forrásokból harmadrészben a hamis szoftvereket is finanszírozta volna a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
Horváth ugyanakkor azt hangsúlyozta lapunknak, hogy a kiírás ezen pontja irreális, hiszen jó pár olyan eszköz beszerzésére lehetett pályázni - kezdve a digitális fényképezőgéptől -, amit nem lehet kapni szoftver nélkül. Ezért - állítja Horváth - a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. munkatársai is a szoftverek "bújtatott" beárazását ajánlották.
A vámnyomozók csütörtökön házkutatást tartottak az Euro Partner Kft.-nél. Iratokat, számítógépeket és adathordozókat foglaltak le. Őrizetbe vették Horváthot, akinek az előzetes letartóztatásáról várhatóan szombaton dönt a bíróság.
Átkutatták a JUTA-Soft irodáját is. A cég egyik tulajdonosa a vámnyomozóknak azt mondta, csak három vagy négy árajánlatot készített az Euro Partner képviselte cégek pályázataihoz, ha ennél több pályázathoz mellékelték az ő ajánlatukat, azok klónozott példányok lehetnek. Információink szerint azonban még helyben kiderült, hogy Z. Tamás kijelentéseit számos frissen lefoglalt dokumentum is cáfolni látszik. Őt is őrizetbe vették.
