Mostanában fogadják el az önkormányzatok az idei évre szóló költségvetésüket, amelyben jelentős súllyal szerepel az uniós pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése. Tudósítóink több nagyváros vezetőitől érdeklődtek: milyen fejlesztéseket kívánnak uniós támogatással megvalósítani, mennyi önerő szükséges ezekhez, milyen forrásból tudják ezeket előteremteni.

Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere arról tájékoztatott, hogy 52 milliárd forint értékű fejlesztés megvalósulása már biztosnak tekinthető városukban. Ennek a sajáterő-igénye 12 milliárd forint. Ennyi szabadon felhasználható pénze nincs a városnak, ezért kilencmilliárd forintot hitelekből, illetve kötvénykibocsátásból teremtenek elő. Pajna Zoltán, a fideszes vezetésű Debrecen gazdasági alpolgármestere úgy nyilatkozott: az eddig beadott pályázatok nyomán több mint 40 milliárd forint értékű támogatás elnyerését reméli a város. Az ehhez szükséges önrész nagyságát négymilliárd forintra becsülik. Hitelből, önkormányzati kötvénykibocsátásból és ingatlanok eladásából tervezik előteremteni ezt az összeget.

Az MSZP-s többségű pécsi önkormányzatnál az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projekt jelent különbséget más nagyvárosok terveihez képest. Tóth Bertalan alpolgármester elmondta: az öt EKF-beruházás összesen 34 milliárd forintba kerül. Ennek 85 százalékát uniós pályázatokból biztosítják. A város saját erejét az Európai Beruházási Bank hiteléből fedezik - ennek kamata mindössze három százalék, és kormánygaranciával veheti föl az önkormányzat. Pécsnek az EKF-től függetlenül egy másik nagy projektben, a 313 település 426 ezer lakóját érintő Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Programban is szerepet kell vállalnia. Ennek költsége 18,5 milliárd forint, az önerő 5,5 milliárd. Erre a pécsi önkormányzat tulajdonában lévő Biokom Kft. hitelt vesz föl - törlesztését kigazdálkodhatónak látják a hulladékkezelés bevételeiből.

Győrben is két hulladékgazdálkodási program kerül a legtöbbe (körülbelül 15 milliárdba), tájékoztatott Golubkovics Péter, a Fidesz vezette önkormányzat kommunikációs vezetője. Székesfehérváron évi nyolc-tízmilliárdos fejlesztéssel számol az MSZP-s Warwasovszky Tihamér polgármester. 2008-ban 1,7 milliárd forint fejlesztési hitelt vesz fel a székesfehérvári önkormányzat, és idén extra bevételük is lesz: 5,1 milliárd forintért eladtak egy belvárosi parkolót egy francia befektetőnek.

Mindenütt viták kísérik az önerő előteremtését. A helyi ellenzék bírálja az önkormányzati ingatlanvagyon eladását, iskolák és egyéb intézmények bezárását. Helyi politikusok néha tunyasággal vádolják ellenfeleiket, máskor azt vetik a többségben lévők szemére, hogy a működő intézmények rovására kergetik a fejlesztések délibábját.

A tudósítóink által megkérdezett önkormányzati vezetők közül az MSZP-sek derűlátónak tűntek, míg a fideszesek számos kritikát fogalmaztak meg az eddigi pályáztatással kapcsolatban. Győrben például kifogásolták, hogy a pályázatokat a tervezettnél később írják ki, akkor viszont túl rövid határidővel. Gyakran fölösleges dokumentációt kérnek. Pajna Zoltán szóvá tette, hogy időnként mást kér az irányító hatóság a pályázati kiírásban, mint a szerződéskötéskor. Ezért a szerződéskötések elhúzódnak, miközben a befejezési határidők rendkívül szorosak. Pajna Zoltán szerint a kormánypárti önkormányzatok már a pályázati kiírások előtt háttér-információkhoz jutnak, így több idejük van felkészülni.

Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, a Fidesz szakpolitikusa szerint nagy különbség van a kormány által jóváhagyott, kiemelt projektek és a tényleges versenyben próbára tett tervek esélyei között. Nógrádi szerint város-, sőt nagyvárosközpontúak a kiírások. A falvaknak a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv pályázatai maradnak - ám ott sokkal kevesebb a pénz, és nagyobb a verseny. A pályázatok előkészítése sokba kerül, és ha nem nyer, a ráköltött összeg kidobott pénzzé változik. Nógrádi szerint az uniós pályázatokkal kapcsolatban túl sok az illúzió, és egyes, pontatlanul megfogalmazott kiírások sok önkormányzatban ébresztenek megalapozatlan várakozásokat. A politikus kiemelte: nem mindegy, mennyi lesz a nyertesek között a hosszú távon is működtethető beruházások aránya. Nógrádi úgy véli: nem deklaráltan, de egybeesik a minisztérium érdeke, hogy minden lehívható pénzt elhozzon Brüsszelből, azoknak a települési vezetőknek az érdekeivel, akik rövid távú, a jólétet növelő beruházásokkal szeretnék javítani a saját újraválasztási esélyeiket.

Kevés a központi támogatás a növekvő működési kiadásokhoz

Rechnitzer János, a győri Széchenyi István Egyetem professzora - kérdésünkre válaszolva - azt mondta: a rendszerváltozás óta egyre több feladat kerül az önkormányzatokhoz, amelyek pénzügyi fedezetét a központi költségvetés nem, vagy nem teljes mértékben biztosítja. Egyre nagyobb feszültség keletkezik így a fejlesztési tervek forrásigénye, illetve a növekvő működési költségek biztosítása között.

Rechnitzer János szerint a települések helyzetében számos meghatározó különbség látható. Rengeteget számít az általános gazdasági helyzet. Ahol jelentős az ipar, alacsony a munkanélküliség, van vásárlóerő, ott keveset kell szociális támogatásokra költeni, magasak a helyiadó-bevételek, és jut pénz fejlesztésre, illetve az uniós támogatások önerejére. A profeszszor kiemelte: sokat számít a település meghatározó embereinek személyisége, a nagypolitikában való elfogadottsága, beágyazottsága is. Példaként a szocialista Toller Lászlót és a fideszes Kósa Lajost említette. Amíg Toller cselekvőképes volt, kiválóan menedzselte a városát. Noha utódja is kormánypárti, valamit mégsem tud, amit Toller László tudott - ezért van számos probléma az EKF-projekt körül. Kósa ugyanakkor ellenzéki helyzete ellenére is jelentős fejlesztési forrásokat képes megszerezni városának. Rechnitzer János hangsúlyozta: akár kormánypárti, akár ellenzéki egy önkormányzat vezetősége, az a legfontosabb, hogy legyen stratégiája: legalább maguk a helyi döntéshozók legyenek tisztában azzal, hogy mit akarnak. Persze, tette hozzá, az sem lenne baj, ha ez a stratégia a helyi politikai erők együttműködése nyomán alakulna ki, és nem változna meg minden választás után.