A nemzetközi jogot semmibe venné, az ENSZ BT határozatait pedig selejtpapírrá degradálná, ha Koszovó függetlenségét egyoldalúan, Szerbia hozzájárulása nélkül kiáltanák ki. Éppen ezért a belgrádi kormány a siker 80 százalékos esélyével perelhetné be azokat az államokat, amelyek elismernék a független koszovói államot - erről Thomas Fleiner svájci nemzetközi jogász beszélt a Népszabadságnak nyilatkozva.

A Freiburgi Egyetem Föderalizmus Intézetének vezetője 2005 ősze óta a szerb kormány tanácsadója, de az EBESZ megbízásából már a boszniai konfliktus idején aktív volt a Balkánon. Belgrád a föderalizmussal és a multikulturalizmussal kapcsolatos ismeretei miatt kérte a segítségét.

Koszovó kapcsán Fleiner azt hangozatta: amennyiben a nemzetközi közösség az ENSZ BT 1999 júniusi, 1244-es számú határozatát tekinti a tartomány jövőbeni státusa alapjának, úgy figyelembe kell venni, hogy az idézett határozat Koszovót Jugoszlávia, illetve annak utódállama, Szerbia integráns részének nyilvánítja. Az ENSZ BT széles körű autonómiát és tényleges önkormányzatot ír elő, függetlenségről azonban szó sincs. Ha a koszovóiak egyoldalúan, Belgrád beleegyezése nélkül lépnének, azzal egyértelműen megsértenék a nemzetközi jogot. Szerbia ezért is perelhetné be jó eséllyel a Koszovó függetlenségét elismerő államokat. - Az esélyt 80 százalékosra tippelem, a jogban is van 20 százalékos bizonytalanság. Ezzel együtt most is azt tanácsoltam a szerb kormánynak, hogy tárgyalásos úton keresse a megoldást - hangoztatta Fleiner.

A professzor szerint a népek önrendelkezési joga nem az egyoldalú elszakadás jogát jelenti. Egy ilyen interpretáció rettenetes következményekkel járna: az esetleges koszovói precedens nem kívánatos mozgásba hozná a kurdokat, a baszkokat, a katalánokat, a korzikaiakat, a csecseneket és más kaukázusi népeket, de adott esetben akár a Kárpát-medencében kisebbségben élő magyarokat is. A dominóhatás még súlyosabb válságokat idézhetne elő Afrikában, ahol a gyarmatosító nyugati hatalmak közismerten teljesen önkényesen jelölték ki az államhatárokat.

A koszovói probléma megoldását Fleiner az 1999 óta az ENSZ fennhatósága alatt álló tartomány jogi helyzetének tisztázásában látja. Annak megválaszolását, hogy Koszovó az ENSZ BT 1244-es határozata értelmében kinyilváníthatja-e függetlenségét vagy sem. - Ezt a kérdést nem lehet csak úgy átgázolni - hangoztatta a 70 éves professzor, aki a venezuelai Országos Választási Testületnek (CNE) is tanácsokat adott a közvetlen demokrácia és a népszavazások rendszerének megvalósításáról. - Sosem voltam Hugo Chávez venezuelai elnök tanácsadója. Jogászként viszont azt gondolom, hogy a "páriákként" vagy "megbélyegzettként" kezelteknek, a társadalom szélére szorítottaknak is joguk van arra, hogy tisztességes és jogszerű bánásmódban részesüljenek - mondta arra a kérdésünkre, hogy szimpatizál-e az esélytelennek tartott kívülállókkal.

A szerb fegyveres erők napján tette le hivatali esküjét Borisz Tadics újraválasztott államfő.
A belgrádi ceremónián az elnök ígéretet tett arra, hogy megvédi országa területi integritását, és minden erejével Szerbia EU-tagságáért fog küzdeni. Tadics pénteken azt is közölte: Szerbia alacsonyabb szintre fogja leszállítani, de nem szakítja meg diplomáciai kapcsolatait a Koszovó függetlenségét elismerő országokkal. Az önálló Koszovót elismerő országokkal "egészen biztosan nem lesznek olyan minőségűek és szintűek a kétoldalú kapcsolatok, mint ma" - mondta. Ez volt az első alkalom, hogy a legfelső szintű szerbiai vezetők egyike félreérthetetlenül kijelentette: Belgrád meg fogja torolni a külföldi kormányokon Koszovó önálló államiságának elismerését. (MTI)