- Attól félek, sohasem halok meg - mondta a tavalyi, 90. születésnapi interjúját is végigkacagó Henri Salvador, ám félelme a francia közönség nagy bánatára a minap végleg köddé foszlott. A sanzon matuzsáleme külön kategóriát jelentett a francia szerzői jogban: mivel előadó-művészi jogosultságának ötven éve túl gyorsan elillant, 85 ezer euró külön kártalanítást ítéltek meg neki.

A vonatkozó 1993-as európai irányelv nemcsak az ember élettartamának biológiai lehetőségeivel nem számolt, de a dalszerzőkhöz, szövegírókhoz képest is hátrányban tartja az előadóművészeket: előbbiek halála után további hetven évig megilleti ugyanis a jogdíj az örökösöket. Ezt akarja orvosolni még a nyár előtt új uniós jogszabállyal Charlie McCreevy EU-biztos; igaz, mint mondta, nem annyira Cliff Richard vagy Charles Aznavour napi megélhetése érdekli, sokkal inkább "a stúdiókban dolgozó zenészek ezreinek sorsa". Csakúgy, mint az Egyesült Államokban, az európai művészeket is 95 évig illetné meg a jogdíj.

Az Európai Bizottság ír tagja egyébként már bő egy éve az elektronikus adathordozókra - fénymásolók, DVD-, CD-, MP3-lejátszók stb. - kivetett jogdíjátalány eltörlésén is munkálkodott, ám akkor elbukott kellően elő nem készített jogszabályjavaslatával. Most egyelőre konzultációra bocsátotta ezen átalányok felülvizsgálatát. Mark MacGann, a szórakoztatóelektronika európai képviselőit tömörítő EICTA első embere nem leplezte megelégedettségét a jelenlegi rendszer felülvizsgálatáról hallva. Véronique Desbrosses, a (dal)szerzők szövetségének főtitkára szerint viszont legfeljebb kis lépésekben lehet elmozdulni a jelenlegi állapottól, annak ugyanis nincsen alternatívája - vélte -, hogy továbbra is díjat rójanak ki a "saját példány másolására". A mostani jogdíjátalány-rendszer ugyanis arra az elvre épül, hogy aki fénymásolót vagy például videomagnót vesz, az "kalózpéldányt" is készít - a bevételek pedig szerzői jogdíjat fedeznek.