Azt mondja a világ legszimpatikusabb doktornője, hogy naponta háromszor csöppentsek az általa felírt fülcseppből a fülembe, és meglátom, hogy olyan lesz, mint újkorában. Idétlenül hálát rebegek, ám van ebben őszinteség is, hiszen ember nem végzett még ilyen gyorsan és kényelmesen rendelőintézetben, mint én a fülészeten: befizettem a vizitdíjat, két perc múlva a doktornő már nézett is bele a fülembe, újabb két perc múltán pedig már kezemben volt az ambuláns lap, melynek alján aláírással igazoltam, hogy a kezeléseket megkaptam; no hát, kérem szépen, így is lehet, ilyen szakszerűen, mégis emberközpontúan.

Otthon aztán megnéztem ezt az ambuláns lapot, amely alapján az egészségpénztár fizet a rendelőnek. E szerint volt egy vizsgálat (750 pont), váladék leszívása orrból, fülből (38 pont), külső hallójárat mosása (89 pont), fülkürt átfúvása, tubakatéterezés kétszer (99 pont), fülvizsgálat pneumatikus fültölcsérrel kétszer (80 pont), antibiotikumos instillációs kezelés (276 pont), tampon- vagy csíkbehelyezés, lazítás, eltávolítás, csere (80 pont), összesen 1600 pont, ami 2336 forintnak felel meg, vagyis az én bal fülem tompa fájásának gyógyítása ennyibe került az én népemnek, mert erről volna szó, nem másról.

Na most, apám, anyám tűzbe égjen, ha én bármi rosszat akarok a doktornőnek, aki a világ legszimpatikusabb doktornője, ugyanakkor apám, anyám újólag tűzbe égjen, ha a másfél perces vizsgálat alatt bárki váladékot szívott le testem orr- vagy fülrészéből, ha tubakatéterezésnek vetett alá vagy megmosta a hallójáratomat, átfútta a fülkürtömet, az antibiotikumos instillációs kezelésről nem is szólva, de tampont vagy csíkot se helyezett be senki sehova, tehát ki se cserélhette, hacsak a másfél perces vizsgálat alatt el nem voltam altatva, ám akkor az is szerepelne a listán.

A doktornő tehát úgy hazudott a jelentésben, ahogyan kizárólag az orvosok tudnak, akár egyetértenek a kormány egészségügyi intézkedéseivel, akár nem. De nem ez a lényeg. Hanem, hogy csöppnyi düh se fakadt föl bennem a lista olvastán, nem éreztem magam becsapva, mi több, valami rég nem érzett melegség járt át, hogy cinkosa lehettem ennek a kedves doktornőnek, s rajta keresztül egész népemnek.

Holott épp előző este írtam jól megformált, gyújtó hangú jegyzetet arról, hogy emberek, vessünk véget a pitiáner hazudozásoknak, stikliknek, csalásoknak, ennek az egész önbecsapásnak, mert rossz vége lesz; elképzelhető, hogy akkor kaptam huzatot a fülemre.

A szerző az Élet és Irodalom munkatársa