Noha néhány napja már elfogadta az Országgyűlés az egészségbiztosítás átalakításáról szóló törvényt, az üzleti biztosítók hazai képviselőinek többsége még mindig úgy látja, hogy a megfontolt döntéshez nincs elég információja. Az egyik nagy probléma, hogy az egy-egy biztosított után járó pénz kiszámításának szabályairól továbbra sem tudni semmit, márpedig enélkül nehéz üzleti tervet készíteni. Bizonytalanok a pályázati feltételek, arról nem is beszélve, hogy a piacra lépés politikai kockázatai az ügyben tervezett népszavazással fokozódtak - még akkor is, ha szó szerint, illetve jogilag az Albert házaspár kezdeményezése nem éri el a törvényben meghatározott egybiztosítós, többpénztáras modellt.

Lapunk kérdésére válaszolva Péteri János, a GKI-EKI szakértője azt mondta, hogy a bizonytalanságok miatt még nem lehet megmondani, hogy hány pénzügyi csoport vállal szerepet a kötelező egészségbiztosítás szervezésében, ám feltehetően akik belépnek, azokat sem a közvetlenül elérhető profit motiválja. A megszerezhető társadalmi-gazdasági befolyás miatt lehetnek érdekeltek a befektetésben. Kisebbségi tulajdonosként megkerülhetetlen gazdasági szereplőkké válhatnak a politika számára.

Egyelőre "még csak" azok a jelentések készülnek, amelyek tájékoztatják a multinacionális cégek vezérkarát a magyarországi több-pénztáras rendszer feltételeiről, valamint megkezdődött az országos adathalászat a meglévő ellátórendszer jellemzőiről. Természetesen egyetlen érintett pénzügyi csoport sem lép közvetlenül kapcsolatba a szolgáltatókkal, adatgazdákkal, erre a célra tanácsadó cégek szolgálatait veszik igénybe. A reformtörvény előkészítésében közreműködő MABISZ például már 2006 végén is együtt dolgozott az IFUA Horváth & Partners tanácsadó céggel. De szükség esetén a terep felderítésében szintén meglehetős információs tárházat, szakértői gárdát képes felvonultatni a Somody Imre által alapított Egészségügyi Szakértői Műhely, és a GKI-EKI is. Ám, hogy közülük kikkel dolgoznak a biztosítók, azt az érintettek mindkét oldalon bizalmas információként kezelik.

Eközben az államapparátus sem tétlen. Lapunk úgy tudja: hamarosan tárgyal és dönt a kormány befektetők pályázati feltételeiről. A Pénzügyminisztérium által készített javaslat abból nem engedhet, hogy a részvények kizárólag pályázat keretében és versenyeztetéssel értékesíthetők.

Az állam még ebben hónapban megalapítja 20 millió forintos törzstőkével a 22 pénztárat. (Az alapító okiratok elkészültek, a cégbejegyzés van hátra.) Ezt követően szintén pályázattal kiválasztja azt a nemzetközi tanácsadó céget, amely kiírja és lebonyolítja az egészségügy privatizációjáról szóló pályázatot. Ezen a tenderen licitálhatnak majd az érdeklődők a 22 pénztár valamelyikére. A pályázat kétfordulós, és része az előminősítés. Az első fordulóban bárki részt vehet, de csak azok jutnak tovább, akik megfelelnek a szakmai követelményeknek. A második fordulóban az győz, aki a legtöbbet kínálja az adott területen élők ellátásszervezéséért. (A törvény szerint minimum 12 ezer forintot kell fizetni egy-egy biztosítottért.) A pályázati feltételekről szóló jogszabálytervezet lehetőséget ad az adott terület ellátásának megszervezésére aspirálónak, hogy a helyszínen - a terület szolgáltatóinál, a megyei egészségpénztárnál - gyűjtsön információt. A helyszíni szemle nem sértheti a pályázók esélyegyenlőségét és az üzleti titkot. A dokumentum szerint, ha több pályázó is van, ártárgyalás is megelőzheti a döntést.