Anélkül, hogy ezt az "érdekességet" mélyebben részleteznénk, e váltást fogadjuk akként, ahogy azt a kormányszóvivő indokolta: szerkezeti átalakításként. Az átalakítás alapvetően egyfajta Gyurcsány Ferenc-Kiss Péter kiegyezés - ezt pedzegette Stumpf István, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere is. A kiegyezés talán nem a legmegfelelőbb kifejezés, inkább pozíciók átrendezéséről van szó.

Amikor Kiss Péter fölváltotta a Miniszterelnöki Hivatal élén Szilvássy Györgyöt, a kormányfő bizalmi emberét, tudni lehetett, hogy Gyurcsány a kancelláriaminiszteri posztra az adott pillanatban legmegfelelőbb személyt találta meg. A MeH vezetése kulcsfontosságú, minden háttérmunka itt kapcsolódik össze, itt kap önálló arculatot, az összes konfliktus e ponton találkozik, vagyis a kancellária vezetőjének konszenzusteremtőnek kell lennie, és komoly irányítói képességekkel kell rendelkeznie. Kiss Péter ilyen. Ugyanakkor tény, hogy ez a poszt inkább kiszolgáló jellegű, kevéssé alkalmas arra, hogy önálló politikai ívet lehessen fölépíteni belőle indulva. Vagyis miközben a kormányfőnek lett egy kiváló kancelláriaminisztere, az MSZP egyik erős emberét is, úgymond, semlegesítette. Ráadásként azonban még a MeH-be sorolta Draskovics Tibort is, tárca nélküli miniszterként. Kiss és Draskovics is erős személyiség, ütközésük kódolható volt. Draskovics ezentúl még "megrendelő" alkat is. Több miniszter is beszámolhatna arról, hogy milyen következetességgel és szigorral adott ki nekik és kért számon feladatokat. Nem könnyű őt szeretni.

Mellékszálnak tűnhet talán, de nem az: amikor a kormányfő nyolc hónappal ezelőtt leváltotta Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztert, komoly gondba került, hogy kit nevezzen ki a tárca élére. Jelentős részben az MSZP nyomására "találta meg" Takács Albertet, akiről hamar kiderült, hogy nem csak az erényei hasonlatosak elődjéhez (komoly jogi szakmai tapasztalat, tudományos felkészültség), hanem a hátrányai is - a rendészettel kapcsolatos feladatokat nem képes jól ellátni.

Így került mellé államtitkárként Kiss Péter egyik bizalmi embere, Juhász Gábor, aki hasonló beosztásban korábban már az egykori Belügyminisztériumot vezető Lamperth Mónikát is megpróbálta "semlegesíteni", de akkor nem járt sikerrel. Takács Alberttel viszont igen. Az is kiderült, hogy Takács sem a Magyar Gárda, sem a közéleti szereplőket ért atrocitások ügyében nem tud kellő eréllyel fellépni.

A mindebből fakadó döntéséhez talán kapóra jött Gyurcsány Ferenc számára az is, hogy egy múlt heti kormányülésen szokatlanul éles hangú vita robbant ki Draskovics és a szabad demokrata Horn Gábor között, amelyben szinte minden lefojtott konfliktusuk föllobbant - ráadásul egy olyan témában, amely azt nem is indokolta. Szóba került ugyanis a kerepesi iskola ügye (a Franka Tibor vezette önkormányzat általános iskolája hetente csak két nap iskolába járást engedélyezett sok cigánygyereknek), amelynek kapcsán Draskovics megemlítette: túl nagy az önkormányzatok intézmény-fenntartói önállósága, mire Horn Gábor vehemensen érvelt az önkormányzati autonómia fenntartása mellett, közölve, hogy az SZDSZ nem nagyon szeretné, "ha még az iskolaigazgatókat is Draskovics nevezné ki". Gyurcsány Ferenc berekesztette a vitát, de kis idő múltán Draskovics Tibor újra előhozta, s közölte, hogy a jövőben sem szóban, sem írásban nem hajlandó érintkezni Hornnal. Ezzel tarthatatlan helyzetet teremtett a MeH-ben.

Kiss Péter így "egyedül marad" a Miniszterelnöki Hivatalban, igaz, továbbra sem "politikacsinálóként". A politikai döntések továbbra is Gyurcsány Ferencnél összpontosulnak.

Sokan Takács Albert leváltását a kormányátalakítás előjeleként értékelték: azt találgatták, hogy őt Hiller István és Lamperth Mónika követheti, várhatóan a március 9-i népszavazás után. Bár kétségtelen, hogy Lamperth korábban nem tartozott a kormányfő kedvenc miniszterei közé, leváltásáról nincs szó. Olyannyira, hogy Daróczi Dávid kormányszóvivő tegnap leszögezte: "Ha valakinek egészen biztos a helye, akkor mondjuk, például Lamperth Mónikáé az, mint ahogy minden miniszteré a kormányban". Hiller István pedig az MSZP egyik legfontosabb politikusa, ezért Gyurcsány Ferenc kevésbé kormányfőként, mint inkább pártelnökként, nincs abban a helyzetben, hogy egyáltalán mérlegelje leváltását.