Egyelőre bizonytalan a kimenetele az OMV/Mol felvásárlási kísérletre az Európai Bíróság csütörtökön hozott ítéletének. A luxembourgi talárosok kimondták: nincs arányban az energiaellátás tagállami védelmének igényével az az 1999-es piacvédő törvény, amelyet a spanyol sajtó Rodrigo Rato akkori gazdasági miniszter nyomán Rato-, illetve „EdF-ellenes” törvényként emleget. A jogszabály ugyanis az Électricité de France (EdF) vezető francia áramszolgáltató azon törekvését volt hivatott kivédeni, hogy megszerezze a Hidrocantábrico spanyol energiavállalatot. Erre Madrid azt találta ki, hogy amennyiben külföldi cégek akár csak három százalékos részesedést szereznek az ibériai energiavállalatokban, a tulajdonszerzést követő két hónapon belül korlátozásokat vezethet be a szavazati jogukra az érintett cég közgyűlésén. A hosszú évekig húzódó jogvitával terhelt ügynek - Brüsszel végül 2006 júniusában fordult az Európai Bírósághoz - napi aktualitása is van. A galloknál „nemzeti bajnok” EdF ugyanis - amelyet 87 százalékban a francia állam birtokol, s amely Franciaország (érdemi) szomszédai közül egyedül a spanyoloknál nem tudta még megvetni a lábát - szemet vetett az Iberdrolára is. Utóbbi piaci értéke mintegy 50 milliárd, míg az EdF-é 144 milliárd euró. Ugyanolyan szavazati korlátozás van érvényben az Iberdrolánál is, mint amelyet a Mol esetében a B-sorozatú törzsrészvények biztosítanak. Azaz ezek birtokosai nélkül nem törölhető el a többieket sújtó szavazati plafon a közgyűlésen - függetlenül a tulajdoni hányadtól. Az Európai Bizottság a minap az uniós talárosokhoz fordult a magyar törzsrészvényeket biztosító privatizációs törvény miatt. Ugyanez a lépés vár a spanyolokra egy további piacvédő lépés miatt, amellyel az olasz Enel után a német E.Ont is távol tartották a hazai Endesától.

Az Európai Bizottság ugyancsak csütörtökön közölte a tagállamok belső piaci „eredménytábláját”. Ebből az derül ki: hazánk a huszonhét ország közül a tizenhetedik helyen áll az 1630 (belső piaci) uniós irányelv átvételében, a lemaradása 1,2 százalékos. Az éltanulók a szlovákok, a dánok, a lettek és a litvánok, míg a sereghajtók a csehek, a luxemburgiak, a portugálok és a lengyelek. Magyarország jobban áll ennél abban az összesítésben, amely a vele szemben indított szabálysértési eljárásokat rögzíti. Huszonnyolc ilyennel hazánk a tizedik; a sor végén a franciák, a spanyolok és az olaszok állnak, 98, 113, illetve 134 folyamatban lévő eljárással. Brüsszel az eljárás harmadik szakászában fordulhat a luxembourgi bírósághoz, amely általában egy-két évig foglalkozik egy-egy üggyel.

Továbbra sem erősítette meg lapunk kérdésére az Európai Bíróság sajtóosztálya, hogy iktatták volna Brüsszel keresetét, amely a törzsrészvényeket védő magyar privatizációs törvényt támadja. Ugyanakkor Catherine Bunyan, Charlie McCreevy belső piaci EU-biztos sajtótitkára megkeresésünkre megerősítette, hogy döntés született a per megindításáról. Mindebből az következhet, hogy a kereset „elakadt” az uniós gépezetben, azaz a jogi szolgálat nem kereste még meg a luxembourgi talárosokat, feltehetően a Lex Mollal kapcsolatos, párhuzamosan folyó szabálysértési eljárással összekötve az ügyet.

 Brüsszel