A feketegazdaság méretét a gazdaságstatisztika a GDP 15-18 százalékéra becsüli - mondta a bizottság első jelentése alkalmából Ligeti Csák. Ennek összege a jelenlegi GDP mellett 4.050-4.860  milliárd forint, ha 40 százalék körüli adó és járulék tartalommal vesszük számba, akkor a költségvetés elméletileg 1.620-1.944  milliárd forint többletbevételhez juthatna.

A miniszterelnök által felkért bizottság elnöke, a KSH  főosztályvezetője elmondta: a gazdaság fehéredése ugyan növeli az államháztartás bevételét, de közvetlenül nem növeli a gazdaság teljesítményét.

A fehéredés közvetett hatása ugyanakkor hozzájárul a gazdaság  bővüléséhez, javítja  az ország versenyképességét azáltal, hogy a nagyobb adó- és illetékbevételek javítják az államháztartás egyensúlyát, így lehetővé teszik az adókulcsok csökkentését - vezette le a folyamatot Ligeti Csák. Talán ennél is fontosabb, hogy  a fehéredés révén szélesebb alapra kerülnek a közterhek, így a  legálisan működő gazdasági szereplők versenyhátránya csökken - tette  hozzá.

"Szürkefoglalkoztatás nincs, az a munkaadó, aki a hivatalosan bejelentett minimálbér mellett zsebbe is fizet, feketefoglalkozató" - hangsúlyozta Pataky Péter. A munkavállalókat képviselő bizottsági tag, aki az MSZOSZ elnöke elmondta: a foglalkoztatás jogszerűségének megsértése nem csupán munkajogi kérdés, következménye az adó- és járulékbevételekben csapódik le.

A színlelt szerződések megszüntetése, a kötelező minimálbér bevezetése, illetve a három éves ágazati bérmegállapodások együttes hatása jelentkezett az építőiparban, ahol tavaly közel 20 százalékos  teljesítménycsökkenés mellett csaknem ennyivel nőttek a kifizetett bérek - jelezte a fehéredés eredményét Pataky Péter.

A bizottságot segítő gazdaságkutató műhelyek szerint tavaly  50-76 milliárd forint közé tehető a foglalkoztatás fehéredéséből származó költségvetési többletbevétel. A bizottság ennek a tartománynak az alsó harmadára teszi azt a bevételi többletet, ami a  jövedelemadó és  a járulékbevételek növekedésének köszönhető - mondta Pataky Péter

A  vám és jövedéki termékeknél a fehéredésből 75 milliárd forint  többletbevételt mért a Pénzügyminisztérium (PM) - ismertette Fekete  István. A bizottság munkaadói képviselője, a Joint Venture Szövetség  elnöke a  cigaretta szabadforgalmát hozta fel példaként: a jövedéki  adó 4,2 százalékos emelése nyomán a forgalomnak vissza kellett volna  esnie, ugyanakkor a tény 4,3 százalékos növekedést mutat, ami 16,5  milliárd szál eladását jelentette. A jövedéki adó többletbevétel  közel 18 milliárd forint volt. Az üzemanyagoknál 6,2 milliárd  forintos fehéredési többletbevétellel számolt a PM.

A vámellenőrzések szigorodása és a VPOP hatékony ellenőrzése  következtében a jövedéki adóból származó költségvetési  többletbevételt összesen mintegy 28 milliárd forintra becsülte a  bizottság.

Az Ecostat számítása szerint a fehéredésből származó tavalyi  többletbevétel 96 milliárd forint volt, ami a bizottság által adott  80-100 milliárdos összeg felső sávjába esik - közölte Ligeti Csák,  hozzátéve: ha a fehérítéshez felhasznált 6,7 milliárd forintos  költséget is figyelembe vesszük, akkor a költségvetés tavaly 73-93  milliárd forint többletbevételhez jutott a bizottság szerint.

Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a feketegazdaság ellen  nem elegendő a megszigorított ellenőrzésekkel és szankciókkal  küzdeni, az egész társadalmat átfonó korrupciót, ezen belül is  a  közbeszerzés visszásságait szükséges korlátozni. Megemlítette azt  is, hogy a gazdasági igazságszolgáltatás lassúsága gyakran arra  kényszeríti az egyébként tisztességes, de a jogos követeléséhez  hozzá nem jutó vállalkozót, hogy a túlélés érdekében a  feketegazdaságba meneküljön.

Noha 2008-ban nem várható, hogy a fehéredésből hasonló  többletbevételre tegyen szert a költségvetés, mint 2007-ben, Pataky  Péter szerint az eltitkolt áfa összege nagyságrendileg valószínűleg meghaladja a foglalkoztatásból származó fehéredés összegét.

 (MTI)