Már csak emlék a feketevonat
Az engedélyek 1988 januárjában megérkeztek, február elsején 2,3 millió forint induló vagyonnal megalakult Nyíregyházán a Start Rehabilitációs Vállalat, s a hónap végére már harmincan dolgoztak ott. Ma háromezer - nyolcvan százalékban megváltozott munkaképességű - embernek nyújt stabil megélhetést a Start Rehabilitációs Foglalkoztató és Intézményei Kht., vagyona 2,3 milliárd forint. Négy megyében működik, tulajdonosa a Mozgáskorlátozottak Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete, de más fogyatékkal élők is kapnak itt munkát.
A cég élén a kezdetektől Balogh Zoltán áll. Az első nagy beruházás a műanyagüzem volt, még 1988-ban nyertek hozzá 11,8 millió forint támogatást. Emellett egy ideig ládát szögeltek, s bérmunkában varrták a szandálokat a Szabolcs Cipőgyárnak.
Mivel a dolgozók többsége képzetlen volt, megszervezték az iskolát - a jelenlegi vezető is itt tanulta a szakmát. Ököritófülpösön bentlakásos rehabilitációs centrumot hoztak létre. Az iskolarendszerű képzést úgy szervezték meg, hogy a végzősök ott tudjanak elhelyezkedni.
Fontos, szerteágazó kapcsolatrendszert építettek ki - a megyei kórház, a nyíregyházi főiskolák mind partnerek. Egy amerikai egyetem doktori iskolás hallgatói ide jönnek tanulni, közben már megépítették az ököritófülpösi centrumot, amerikai módra.
Balogh Zoltán szerint az állami támogatásokat hatékonyabban fel tudnák használni, ha védett piacot szerezhetnének. Németországban a vendéglátásban, a szállodaiparban látott erre példát: az ágynemű- és piperecserét, a szellőztetést, a takarítást értelmi sérültek végzik.
A Start az összeomlott könnyűipar romjain épült fel. Profilja: műanyag-, konfekció-, textil-, bőr-, faipar, bőrdíszmű, vendéglátás, étkeztetés, cukrászat, pékáru.
Komoly szerepet vállal a közétkeztetésben, átvette két megszűnő vendéglátó-vállalat egy részét és a szakembereket. Természetesen nem a főszakács a megváltozott munkaképességű, hanem az a fiatal, akit ő fölvesz a konyhára. A textilfeldolgozástól eljutottak az ortopédcipőig, sőt, művégtagokat gyártanak. Sérült emberek sorstársaiknak állítanak elő kellékeket. Megmentették a Nyírségi Nyomdát, amelyből kis híján bútoráruház lett. Amikor átvették, nyomdász is alig volt, ám azok, akik megmaradtak, elkezdtek tanítani: megkezdődött a nyomdász- és könyvkötőképzés.
Már nem bedolgozói a Szabolcs Cipőgyárnak - mert időközben az övék lett. Balogh Zoltán annak idején Burány Sándor akkori munkaügyi miniszter elé állt egy nyíregyházi látogatásán, és azt mondta: "Van még Magyarországon egy tisztán magyar tulajdonú cipőgyár. El fogják adni. Támogasson engem abban, hogy megvehessem." A miniszter visszakérdezett: "Mit fog vele csinálni?" A válasz így hangzott: "Élünk itt tízmillióan. Ha fejenként két pár cipővel számolok, az húszmillió."
Ma több mint háromszázan dolgoznak a cipőgyárban. Megrendelésre minőségi, egyedi darabokat készítenek az Egyesült Államokba, egyedi árakon.
