A menekültstátusért folyamodóknak és a letelepedési engedéllyel rendelkezőknek más szempontból is nehezebbé vált a helyzete az elmúlt hónapokban. Egy bírósági döntés szerint - az eddigi gyakorlattal ellentétben - önmagában már nem elég, ha valaki Irakból érkezett, azt is bizonyítania kell, hogy hazájában személyes üldöztetésnek lenne kitéve. Ennek eredményeképp januárban az irakiaknak csupán 42 százaléka kapott menekültstátust, míg egy évvel ezelőtt ugyanebben a hónapban ez 93 százalék volt.

A döntést elősegíthette, hogy a kilencmilliós ország a Közel-Keletet elhagyó (a nem Szíriában vagy Jordániában letelepedő) iraki menekültek kedvelt célországa, számuk pedig egyre emelkedik: 2006-ban 8950 iraki kért menedéket a skandináv országban, tavaly ez a szám már ennek több mint kétszerese, közel 19 ezer volt (az ENSZ szerint 2003 óta körülbelül kétmillió iraki hagyta el az országot). A finnek után már az irakiak alkotják a legnagyobb nemzetiségi közösségét.

A menekültek a svéd jóléti államra is egyre nagyobb terhet rónak: Billström szerint vannak iskolák, ahová hetente akár 20-40 iraki gyermek is érkezik. Az ő tudásuk pedig egy nemrég publikált tanulmány szerint messze elmarad svéd kortársaikétól, a szerzők egy kemény kritikával illetett kifejezése szerint az iraki gyerekek mintha a középkorból csöppentek volna az iskolába.

A szabályok szigorítása sem tökéletes megoldás, ezt bizonyítja a bevándorlási miniszter minapi kijelentése is: a menekültstátusra nem jogosult kérelmezők közül tavaly 2400-an, vagyis hatszor annyian nem hagyták el az országot az elutasítás ellenére, mint az előző évben. Ez talán nem is meglepő a svéd sajtóértesülések tükrében, amelyek szerint az irakiak többsége 2-8 millió forintnak megfelelő összeget fizet embercsempészeknek azért, hogy a skandináv országba juttassa őket.