Belgrád és Moszkva az ENSZ BT sürgős összehívását kéri Koszovó ügyében
A biztos szerint a két ország csütörtökre kérte a BT ülésének megtartását. Ferrero-Waldner azelőtt jelentette ezt be újságíróknak a Ljubljana melletti Brdóban, hogy ott megkezdődött az EU három vezető képviselőjének találkozója Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. A három EU-képviselő maga Ferrero-Waldner, Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főképviselő és Dimitrij Rupel, az EU soros elnöki tisztét betöltő Szlovénia külügyminisztere. E tárgyalás az EU és Oroszország közötti rendszeres találkozók egyike, de ezúttal csak Koszovóról van szó.
"Reméljük, meg tudjuk győzni Oroszországot arról, hogy a status quo elfogadhatatlan" - jelentette ki a tárgyalás előtt Ferrero-Waldner. Lavrov elzárkózott attól, hogy nyilatkozzon.
Vasárnaptól várható, hogy a koszovói albán vezetők egyoldalúan kikiáltják a dél-szerbiai tartomány függetlenségét. Szerbia ENSZ-nagykövete, Pavle Jevremovic már kedden közölte a világszervezet New York-i székhelyén, hogy országa kéri a BT sürgős összehívását, mert a tartomány körül "rendkívül súlyos a helyzet". A nagykövet kijelentette: egy ilyen deklaráció megsértené az ENSZ 1999-es határozatát, amely Szerbia területi egységéről és arról rendelkezett, hogy Koszovó felügyeletét az ENSZ és a NATO-csapatok látják el. Jevremovic kérését támogatta Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet.
Ezt követően jelentette be Moszkvában Alekszandr Bocan-Harcsenko, az orosz külügyminisztérium balkáni kérdésekben illetékes tisztségviselője, a Koszovó státusáról szóló tárgyalások orosz résztvevője, hogy országa csatlakozik szövetségesének, Szerbiának a kéréséhez. "Reméljük, hogy a következő napokban összeülhet a BT" - mondta.
Szerbia nem mozgósít Koszovó miatt
Zdravko Ponos altábornagy, a szerb hadsereg vezérkari főnöke Koszovó kapcsán úgy nyilatkozott a Blic című újságnak, hogy Szerbiát nem fenyegeti olyan katonai jellegű veszély, amely indokolttá tenné a hadsereg magasabb készültségbe helyezését.
Egyetlen komoly politikus sem gondolja azt Szerbiában, hogy a függetlenség kikiáltásáról szóló jogellenes nyilatkozatnak katonai eszközökkel elejét lehet venni. Nem fegyveres támadásról van szó, hanem jogi erőszaktételről, s azt nem a hadsereg igénybevételével kell elhárítani - fogalmazott az altábornagy.
Ponos arra a felvetésre, hogy a szerb hadsereget esetleg belerángathatják fegyveres összecsapásokba, azt válaszolta, hogy komoly katonaságot nem lehet semmibe se belerángatni. Megvan a komoly, pontos parancsnoklási lánc. A csapatoknál nem a feladatot döntik el, csupán azt, hogy miként hajtsák végre a felülről kapott parancsot - mondta.
(MTI)
