Belgrád perrel fenyegeti a független Koszovót elismerő államokat

Egységet próbál mutatni a szerb vezetés az elmúlt hetek elkeseredett vitái után, de mintha nem bíznának a helyzet valódi megoldásában, így a nyilvánosság kizárásával ültek csak le tárgyalni. Borisz Tadics először találkozott újraválasztása óta Vojiszlav Kostunica kormányfővel.

Arról nincs hír, hogy a miniszterelnöknek sikerült-e végre gratulálnia koalíciós szövetségesének diadalához. A megbeszélésen jelen volt Oliver Dulics házelnök is. Szerbiában hármuk közös döntése alapján lehet kezdeményezni a rendkívüli állapot kihirdetését. A radikálisok már most jelezték, hogy minden támogatást megadnának a szükségállapot bevezetéséhez, ha újra csonkulna az ország területe.

A koalíciós pártok is beismerték, hogy egy ilyen döntés meghozatala a lehetőségek között szerepel, de ha egy mód van rá, szeretnék elkerülni a szükségállapotot. Dragan Sutanovacs védelmi miniszter szerint ez csak egy elkeseredett döntés lenne, tovább fokozná a zűrzavart, amelyből csak azok jöhetnek ki győztesen, akik szeretnek zavaros vizekben halászni. A tárcavezető kiemelte: a szükségállapot sem az országban, sem a tartományban élő polgárok érdekeit nem szolgálná. A szerb alkotmánybíróság volt elnöke ennél is élesebben fogalmaz, szerinte már csak azért sincs értelme így dönteni, mert Koszovó felett 1999 óta semmilyen hatalommal nem rendelkezik Belgrád, és ezen semmilyen törvény nem változtathat.

Szerbia győztesen kerülne ki abból a perből, amelyet a Koszovó függetlenségét elismerő országok ellen indítana a hágai Nemzetközi Bíróságon – állítja Thomas Fleiner, svájci jogászprofesszor. A Belgrád által felkért szakértő szerint a tartomány egyoldalú kiválása, valamint annak elismerése sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatát. Fleiner ezért azt javasolja Szerbiának, hogy pereljen be minden olyan országot, amely diplomáciai kapcsolatba lép az önálló Koszovóval. A jogi válasz-lépés a legbiztosabb út – véli a szakértő. Tadics államfő pártja átvéve az érvelést a tartomány elszakadására készített „akciótervben” minden elismerő ország hágai beperelését az egyik legfontosabb lépésnek nevezi. (B92)
Az államfő, a miniszterelnök és a házelnök hármas tárgyalásával átmenetileg megszűnt a kormány és parlament bénultsága, így Kostunica egyelőre elállhat a nacionalistákkal való együttműködéstől. Belgrádban is egyre feszültebben várják a hét végét, amikor minden bizonnyal sor kerül Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltására. Erre Szerbia demokrata erőinek valamilyen formában válaszolniuk kell. Tegnap a nemzetbiztonsági tanács megtárgyalta azt a szigorúan titkos tervet, amelyet a tartomány elszakadására dolgoztak ki. Illetékesek annyit elárultak, hogy az intézkedésekkel azt szeretnék biztosítani: a tartomány minden Szerbiához hű maradó polgára továbbra is részesüljön az állam által garantált jogokban. Magyarul a szerb kisebbséget továbbra is Belgrádból kívánják irányítani.

 

Kostunica és az albánok lakta tartomány megmentésével megbízott minisztere, Szlobodan Szamardzsics állítólag arra próbálják rávenni a Koszovó északi részén egy tömbben lakó szerbeket, hogy saját parlamentet hozzanak létre még ezen a héten. A mitrovicai gyűlés összehívásának lehetősége heves tiltakozást váltott ki az albán vezetés részéről. Egy ilyen parlament nem tudná szolgálni a lakosság érdekeit, még a szerbekét sem - nyilatkozták Pristinában. Megfigyelők már régebben arra hívták fel a figyelmet, hogy a tartomány északi részén kialakulhat Koszovó Koszovója. Vagyis az új állam határain belül létrejön egy olyan területet, amely fölött az albán vezetés semmilyen hatalmat nem gyakorolhat.

A Belgrádhoz tartozás szimbóluma Mitrovicában. A kisebbségbe kerülő szerbek nem kérnek az albán hatalomból
A Belgrádhoz tartozás szimbóluma Mitrovicában. A kisebbségbe kerülő szerbek nem kérnek az albán hatalomból
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.