Az Országgyűlés Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki Bizottsága a kormánypárti képviselők támogatásával - 16 igen szavazattal 9 nem ellenében - általános parlamenti vitára alkalmasnak tartotta a kormány 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióját.

 

Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakállamtitkára a bizottsági ülésen elmondta: a koncepció alapja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság érvényesítése.

A koncepció egyik fő célja, hogy az időszak végére egyre nagyobb hangsúlyt kapjanak Magyarországon a megújuló energiaforrások.

Felsmann Balázs elöljáróban kifejtette: a koncepció kidolgozása és elfogadása kapcsán hangsúlyozottan figyelembe kell venni azt, hogy diverzifikálni kell az ország energiaellátását, különösen ami a földgázimportot illeti, egyúttal előtérbe kell helyezni a fogyasztóvédelem kérdéskörét.

A megújuló energiaforrások aránya a teljes primer energia felhasználásban 2020-ra elérheti a 15 százalékot is a szakállamtitkár szerint.

Elmondta: a legutóbbi, még 1993-ban megfogalmazott energiapolitikai koncepció óta lényegesen megváltoztak bizonyos feltételek. Kifejtette: nagyban csökkent az energiahordozók által okozott környezetterhelés, megváltozott az energiaszektorban a tulajdonszerkezet, döntően magántulajdonban lévő társaságok biztosítják a hazai gázellátást, illetve a villamosenergia- ellátást, ugyanakkor nagymértékben megmaradt a fosszilis energia magas aránya az energia-ellátásban.

Aláhúzta: a jövőben még inkább hozzá kell igazítani a magyar energiapolitikát az Európai Unió által felvázolt fejlődéshez, ahhoz a célhoz, hogy az unió országaiban nagy mértékben emelkedjen a megújuló energiák részaránya.

A koncepció szerint Magyarországon is nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a megújuló energiaforrásoknak, így a szélenergiának, illetve biomassza alapú energiaellátásnak.

Az államtitkár nyomatékosította: Magyarország a következő években nem térhet ki az elől, hogy átgondolja az atomenergia felhasználásának kérdését. Az új koncepció időszakában, azaz 2007-2020 között az ország nem teheti meg, hogy nem alkalmaz atomenergiát. Egyúttal el kell kezdeni a tervezést a tekintetben, hogy a jövőben egy új atomenergia blokk épülhessen az országban.

A versenyképesség elvének érvényesítése során újra kell gondolni a liberalizált energiapiacok árainak kérdését, és az ezzel kapcsolatos szociálpolitikai megfontolásokat. Korábban Magyarországon a támogatott földgázárak jelentős mértékben befolyásolták a fogyasztást, nevezetesen az árak nem ösztönöztek a gázzal való takarékoskodásra. Az Európai Unió elvárása pedig az, hogy a jövőben évi 1 százalékkal javítani kell az energiafelhasználás hatékonyságát - mondta a szakállamtitkár.

Kovács Tibor (MSZP) elmondta: az energiapolitikai koncepcióval kapcsolatos országgyűlési határozatot jelentősen át kell dolgozni.

Varga Mihály, a bizottság fideszes elnöke pedig felvetette: az ellenzéki képviselők azért nem tudják támogatni a koncepciót, mert sok bennük a homályos megfogalmazás, a nem kiérlelt elképzelés. A privatizáció kérdéskörét pedig egyáltalán nem érinti a koncepció.   Lengyel Zoltán független képviselő pedig azt vetette fel, hogy különösen a megújuló energiákról szóló rész kidolgozatlan a koncepcióban.

A parlamenti testület előzőleg - szintén a kormánypárti képviselők támogatásával - általános parlamenti vitára alkalmasnak ítélte az újrafogalmazott földgáz-törvényt. Felsmann Balázs elmondta: a földgáz-ellátásról szóló új jogszabály alapvetően igazodik a villamos energiáról szóló törvény koncepciójához, ennek alapja az, hogy a liberalizált piacon újrafogalmazza a hatékony földgázellátás feltételeit mind a nagyfogyasztók, mind a lakossági piac vonatkozásában, és különböző fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kérdéseket is rögzít.

Kovács Tibor (MSZP) felvetette: a fogyasztóvédelmi részeket pontosítani kell, a földgáz-piacon a verseny megnyitásának nem lehet az a következménye, hogy azonnali áremelkedést tapasztaljanak a fogyasztók. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatban számos garanciát kell beépíteni a törvénybe - hangoztatta.

A bizottság támogatta a gazdasági és közlekedési tárca kis- és középvállalkozói szektorról készített beszámolóját. Az előterjesztő GKM képviselője elmondta: Magyarországon 2006 végén 677 ezer működő vállalkozás volt, ezeknek több mint 99 százaléka kis- és közepes vállalkozás (kkv). A realizált árbevételnek a GKM adatai szerint a nagyvállalatok teljesítik a 40 százalékát, a közepes cégek a 20 százalékát, míg a kis- és mikrovállalkozások további 40 százalékot adnak. A kkv-k továbbra is arra panaszkodnak, hogy a szabályozási környezet túl bonyolult, jelentősek a kis és közepes cégek adminisztrációs terhei. Javult viszont a pénzintézetek részéről a kis- és középvállalkozások finanszírozása  az utóbbi időszakban.

A bizottság támogatta Katona Kálmán (MDF) indítványának a tárgysorozatba vételét és általános  parlamenti vitára is alkalmasnak ítélte. Az MDF-es honatya a kormányzati negyed megépítésével kapcsolatos országgyűlési határozatot kívánja hatályon kívül helyeztetni.

 

(MTI)