Egy másik orosz gép 90 kilométeres közelségben járt a Nimitztől. Ugyanezek gépek egyike volt az, amelyik a japán védelmi erők szerint három perces berepüléssel megsértette a szigetország légterét. Tokió tiltakozott, az orosz fél azonban tagadta, hogy a tíz órás csendes-óceáni repülés nem felelt volna meg a nemzetközi előírásoknak.

Az Egyesült Államok haditengerészete szerint nem történt semmi rendkívüli, az eset nem igényel további konzultációt. Ugyanakkor az utóbbi időben megszaporodtak az orosz légierő aktivitásával kapcsolatos kifogások. Tavaly júliusban norvég és brit vadászgépek emelkedtek a levegőbe, az Északi-Jeges-tengeren gyakorlati repülést végző orosz gépek miatt, bár a két stratégiai bombázó, a két Tu-160-es rakétahordozó, valamint az üzemanyag-utántöltést biztosító két IL-78-as nemzetközi vizek fölött haladt.

Augusztusban a Guam szigetén lévő amerikai katonai támaszpontot közelítették meg orosz stratégiai bombázók. Igaz, ezúttal az amerikai fél értékelte jelentéktelenebbnek az esetet, azt állítva, hogy a gépek csupán 480 kilométeres közelségbe jöttek. Az orosz légierő szóvivője, Alekszandr Drobisevszkij szerint viszont "egymásra mosolyogtak" az orosz és az amerikai gépek pilótái, majd visszafordultak.

Az alkotmány szerint idén leköszönő orosz államfő az elmúlt években egyre többször nyilatkozik az orosz katonai védelem megerősítéséről. Vlagyimir Putyin tavaly újíttatta fel a távol-keleti és az északi orosz légtérben a stratégiai bombázók állandó repülését, amely a Szovjetunió megszűnésével állt le. Igaz, a Kreml kritikusai szerint az akció csupán a hadsereg rendbetételét hivatott igazolni, noha a gyakorlatban elmaradt az orosz védelmi erők érdemi megújítása.