A kutyákért nem jár vizitdíj, de az egészségük drága
Magyarországon becslések szerint mintegy kétmillió kutyát tartanak. A törzskönyvezett állomány ennél jóval kisebb, évente átlagosan több mint százezer kölyökkutyát törzskönyveznek. Az eb megvásárlása után ez az első kiadás, amellyel a tulajdonos szembesül: a törzskönyv, illetve az azonosításra szolgáló mikrocsip öt-hétezer forintba kerül. Az első évben beadandó oltások díja akár a 25 ezer forintot is elérheti, ehhez jön még a speciális kölyöktáp havi mintegy tízezer forintos ára.
A felnőtt kutya többet eszik, a felnőtt kutyatáp viszont olcsóbb: naponta 300, azaz havi kilencezer forint élelmezési költséggel lehet számolni (mindez függ az állat méretétől is: egy kis testű kutya a legolcsóbb eledellel etetve évi nyolcezer forintból is "fenntartható"). Minden évben legalább egyszer érdemes ellátogatni az állatorvoshoz (a veszettség elleni védőoltás miatt ez kötelező is - maga az oltás 3000 forintba kerül). Az állatgyógyászatban hivatalosan nincs vizitdíj - és egyelőre nincs is napirenden a bevezetése -, a vizitért azonban általában így is fizetni kell, jellemzően két-háromezer forintot (utókezelésnél vagy kontrollnál ennek az összegnek a felét). A súlyosabb beavatkozások természetesen drágábbak: a fogkő eltávolítása három-öt, az altatás 5-15, az ivartalanítás 15-20 ezer forintba kerül. Az oltások sem olcsók, például a mostanában divatos, Lyme-kór elleni oltóanyag ára öt-hatezer forint.
Rendszeres (és jelentős) kiadás lehet még a kutyakozmetika, amely bizonyos (elsősorban lakásban tartott) fajtáknál szinte elkerülhetetlen. A nyírás és a körömápolás 2500-4000, a trimmelés (a nem nyírható kutyák szőrének "megtépése") átlagosan 3000, a fürdetés 1000-2000 forintos ráfordítással jár. Az árak jellemzően az inflációt követve emelkednek, a tápok ugyanakkor - az erősödő piaci verseny nyomán - ennél valamivel lassabban drágultak az utóbbi években.