A négypárti koalíció tagjai közül Fredrik Reinfeldt miniszterelnök Mérsékelt Pártja, a Néppárt és a Centrumpárt támogatná a családjogi törvény módosítását. Ezt csak a Göran Hägglund vezette kereszténydemokraták ellenzik, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy a házasság különneműek életközösségét szabályozó “ősrégi intézmény”.

Mivel kormányzati törvényjavaslat elvileg csak koalíciós konszenzus útján jöhet létre, a melegházasság intézménye egyelőre zátonyra futott annak ellenére, hogy biztos többség támogatná a Riksdagban. Az ellenzék januári kísérlete arra, hogy önálló parlamenti kezdeményezés útján szülessen meg az új törvény, megbukott a civiljogi bizottságban, ahol a polgári oldal nem szavazta meg a kormány megkerülését. Kiutat csak a kompromisszum jelenthet – vagy az, ha az ügy mellett elkötelezett Reinfeldt konszenzus híján is előterjeszti a javaslatot, kockáztatva ezzel a szakítást a mindössze négyszázalékos támogatottságú kereszténydemokratákkal.

A képet tovább bonyolítja a svéd lutheránus egyház kétarcú álláspontja, amely a külön- és azonos neműek együttélését egyenértékűnek fogadja el, noha a “házasság” szót továbbra is a hagyományos értelemben kívánja használni. Svédországban, ahol egyébként csak 1734 óta ismerik el az egyházi esküvőt, 1995-ben iktatták a jogrendbe az azonos neműek élettársi kapcsolatát. Az örökbefogadás 2003 óta megengedett a meleg pároknak, 2005 óta pedig leszbikusok is igénybe vehetik a mesterséges megtermékenyítést.