DNS-vizsgálat dönthetne

Nem tartom kizártnak, hogy Szálasit a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába temették, de ez egyáltalán nem valószínű - ez a véleménye Varga László történésznek kollégája, Kovács Tamás múlt heti állításáról. E szerint ugyanis a "nemzetvezetőt" a parcellának arra a sírhelyére temették, amelyet Lukács Ferenc fejfájával jelöltek.

Varga szerint ezzel az a baj, hogy a valódi Lukács Ferenc bűntettei a történeti hivatal dossziéja szerint nyomon követhetők. Lukács Ferenc 1944 januárjában jelentkezett az SS-be Budapesten. Kelet-Poroszországba vezényelték, ahol megölt három francia hadifoglyot. 1945 márciusában Székesfehérváron magyar és szlovák zsidók kísérését bízták rá. A harminchét zsidót lemészárolták, Lukács 14 embert ölt meg közülük. A tanúvallomások szerint egy karóra, három aranygyűrű és 160 pengő volt a "jutalma". A háború végén elfogták, ügyét a budapesti rendőrség Vigyázó Ferenc utcai központjában vizsgálták. Úgy tartóztatták le, hogy egy haragosa, akit annak idején agyba-főbe vert, fölismerte a villamoson. Lukács a 200-as cellából 1945. július 31-én megszökött. Ezután agyonverte a testvérét. 1946. november 2-án ezért tartóztatták le újra. November 8-án a Fővárosi Bíróság statáriálisan halálra ítélte, még aznap fölakasztották.

- Miután a temető nyilvántartásában nem szerepel Szálasi neve - mondta Varga László -, a Lukács Ferencre vonatkozó adatok pedig rendelkezésünkre állnak, azt kell mondanom, nem felel meg a valóságnak, hogy Szálasit Lukács Ferenc álnéven temették volna el.

Kovács Tamás kitart eredeti álláspontja mellett. - Volt egy ilyen nevű elítélt, de máshol van eltemetve. Állításomat a nyilas legendáriumban keringő vándormotívumra alapoztam. A rendőrség azt szerette volna Szálasi "eltüntetésével" megakadályozni, hogy zarándokhely legyen a sírja. A temetői főkönyv nem ad elég támpontot, mert egy-egy sírba több embert is temettek. Egy DNS-vizsgálattal meg lehetne állapítani, kit vagy kiket rejt az általam megjelölt Lukács-féle sír.

A temető igazgatója, Réz Gábor elmondta, az egykori adatok hiányosak, a sírhely száma értelmezhetetlen, a halottakat (ma) az alapján lehetséges azonosítani, hogy maradványaikat melyik sorban helyezték el. Az viszont tény, hogy az érintett parcellába a főkönyv tanúsága szerint csak egy Lukács Ferencet temettek.

Mindez nem zárja ki, hogy Szálasit egy másik halott alá temették, noha erre vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre adat. A temetőnek azon a részén, ahol a 295-ös, a 298-as, a 300-as és a 301-es parcellát kialakították, hosszú évtizedeken át jelöletlen sírok voltak. Egyes szakértők szerint ezen a területen több ezer ember lehet eltemetve. Német katonák, 1956 után kivégzettek, s köztörvényes bűnözők is.

Amúgy a temető igazgatója is úgy véli: DNS-vizsgálattal minden kétséget el lehetne oszlatni.

A 298-as parcella rendbetételét a rendszerváltozás után a hungarista Bosnyák Imre szorgalmazta leginkább, aki 1944-ben Szálasi propagandaminisztériumában dolgozott. Az idős Bosnyák meggyőződése volt, hogy Szálasit ide temették, ezért végakarata az volt, hogy neki is ez legyen végső nyughelye. A parcella 19. sorának első sírhelyére temették 1997-ben, a temetés költségeit a kisgazdapárt VII. kerületi szervezete rendezte. Temetésén beszédet mondott Lányi Zsolt FKGP-alelnök és az Orbán-kormány későbbi államtitkára, Homoki János is.

Egy biztos: ez egy sír
Egy biztos: ez egy sír
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.