- A legboldogabb nagykövet voltam Magyarországon - ezzel a felütéssel kezdi a beszélgetést az új elnök, aki 1993 és 1997 között képviselte hazáját Budapesten. A kilencvenes években Budapest kiemelt szerepet játszott Párizs szemében a kelet-közép-európai térségben, ezért nagy harc folyt a nagyköveti posztért. "Nem voltam a térség specialistája, de sokat megéreztem a problémákból berlini tartózkodásom alatt. Mint annyi kortársamnak, nekem is alapélményem volt az '56-os forradalom. A magyar politikusok közül nagy hatást tett rám Göncz Árpád, akinek manírok nélküli viselkedése, kedvessége, őszintesége tiszteletet váltott ki bennem. Elmesélek egy érdekes intermezzót is Göncz elnök úr párizsi látogatásáról. Mitterrand betegsége miatt a frissen kinevezett nagyköveteknek hónapokig kellett várniuk a megbízólevelük átadására. Szombati Béla, a fiatal magyar nagykövet is a várólistára került. Azt találtuk ki, hogy megkérjük Göncz elnök urat, adja át ő a dokumentumot francia kollégájának, hiszen valójában a "levelezés" két államfő között zajlik. Az ebéd végén Göncz átadta a papírt Mitterrand-nak, aki megjegyezte: a protokollfőnököm haragudni fog rám.

Arra a kérdésre, hogy melyik magyar tett rá nagy hatást a civil szférából, Nicoullaud habozás nélkül a Párizsban élő Fejtő Ferencet említi. "Ő személyesíti meg a legtökéletesebben a magyar-francia kapcsolatokat." Nicoullaud sok örömöt talált a magyar kultúrában, amelyet rendkívül magas színvonalúnak tart, különös tekintettel a komolyzenére és az operára: csodaszámba megy, hogy több városban is működik zenekar, opera és balett-társulat. A két budapesti operaszínház előadásait gyakran látogatta, és nagyon fontosnak találja az állandó társulat létét. Egyik legnagyobb élménye a szegedi operához fűződik, ahol élete legjobb Carmen-előadását láthatta, de nem felejtette el a Pécsi Szimfónikusok "Pelléas és Mélisande"-produkcióját sem.

Fontosnak tartotta, hogy megtanuljon magyarul, alapítója volt a magyarul beszélő nagykövetek klubjának "Büszke vagyok arra, hogy amikor meghívtuk Horn Gyulát egy beszélgetésre, köszöntőmben nyelvújító szót sikerült kreálnom: azt mondtam, hogy ebben a klubban nem elvtársak, hanem nyelvtársak vagyunk."