A Rába habzása elriasztotta a halakat
A Rába vizét hét éve érő szennyezés miatt Szentgotthárd térségében már csak néhány őshonos halfaj található a vízben, közölte Csécs Sándor, a sporthorgászszövetség ügyvezetője. Ezt egy 2006 és 2007 között végeztetett vizsgálattal állapította meg Keresztessy Katalin halbiológus, aki már 1984-től figyelemmel kíséri a Rába vízminőségét - mondta tudósítónknak az ügyvezető.
Hozzátette: a vizsgálatból kiderült, hogy a Rába-szenynyezést csak az úgynevezett mindenevő halak - a domolykó, a paduc és a márna - bírták ki. Csécs Sándor szerint a szentgotthárdi folyószakasz után az első teljesebb halpopuláció a Pinka patak és a Rába találkozásánál, Körmendnél található. Az alsóbb szakaszok felé haladva javul a helyzet, Nicknél már süllő, csuka, harcsa és ponty is van.
Az ügyvezető szerint Alsószölnök és Szentgotthárd, valamint Szentgotthárd és Magyarlak között vissza kell telepíteni a halakat a Rábába, majd évente legalább kétszer monitoringvizsgálattal ellenőrizni, hogy megmaradnak a területen, és hogy szaporodnak-e.
A telepítés mintegy kilencmillió forintba kerülne. Ezen kívül a horgászszövetség még azzal a hatszázezer forintnyi turisztikai bevétel elmaradásával is számol, amely a vizsgált két év alatt érte.
- Nincs kapás, már a habzás kezdete óta nem jelentkeznek a halak - kesergett a szentgotthárdi duzzasztónál Sárközi Károly horgász. Hozzátette: a szennyezés az oka mindennek. - Ezért nem fogunk évek óta pontyot, dévért, kárászt, pisztrángot.
- Remélhetőleg az osztrákok mihamarabb megteremtik a víztisztítás feltételeit, és megkezdődhet a folyó revitalizásása - mondta Csécs Sándor. - Ezért tártuk a monitoringvizsgálat eredményeit most a munkabizottság elé.
Arra a kérdésre, hogy a Vas megyei horgászszövetség honnan várja a kártérítési igényének teljesítését, esetleg perel-e, ha nem éri el célját, az ügyvezető azt felelte: a kártérítést Ausztriából várjuk, és ehhez a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumtól kérünk segítséget, mivel ettől a tárcától béreljük a halászati és horgászati jogot. Hozzátette: számítanak a környezetvédelmi minisztérium támogatására is. Hangsúlyozta: nem céljuk pereskedni, azt csak akkor teszik meg, ha ez elkerülhetetlen. A végső döntést a szövetség áprilisi közgyűlésén a 21 egyesület 5500 hazai, és mintegy 120 osztrák tagjának képviselői mondják ki: tőlük kaphatnak felhatalmazást a bírósági eljárás megindítására.
