Összehangolt terrortámadások - Kik irányítják a képviselők elleni akciókat?

A Csintalan Sándor megveretésén túl számos korábbi Molotov-koktélos támadást is magára vállaló Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadítási Hadsereg a hét végén bejelentette: ők dobtak gyújtópalackokat öt szocialista parlamenti képviselő otthonára. Az országos rendőrfőkapitány ötmillió forintot ajánlott fel annak, aki a terroristák nyomára vezet.

 

 

 

Több olyan személy is a rendőrség látókörébe került, aki összefüggésbe hozható a múlt pénteken parlamenti képviselők otthonai ellen végrehajtott Molotov-koktélos támadásokkal. A potenciális gyanúsítottak "talajt vesztett, kallódó fiatalok", akik a rendőrség adatai szerint nem köthetők egyik ismert szélsőséges szervezethez sem.

A Népszabadság úgy tudja, a rendőrség és a titkosszolgálatok megfigyelés alá vonták a lehetséges elkövetőket. Rendőrségi források szerint egyiküknek sincs kapcsolata ismert szélsőséges szervezetekkel. Csakhogy a múlt pénteki terrorista akciókat láthatóan egy központból szervezték. Azonban egyelőre sem a titkosszolgálatok, sem a rendőrség nem tudja, hol keressék az ügyészség által már a hét végén terrorcselekménynek minősített akciósorozat elkövetőit.

A hét végén a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadítási Hadsereg elektronikus levélben magára vállalta a Molotov-koktélos támadásokat. Fotókat is mellékeltek, amelyek a képviselők otthonai elleni támadásokat követő percekben készülhettek, tehát aki csinálta, részt vett az akcióban.

Korábban a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadítási Hadsereg vállalta magára a december 11-én este összevert Csintalan Sándor volt szocialista képviselő, a Hír Tv műsorvezetője elleni támadást és több Molotov-koktélos akciót is, köztük a Kóka János épülő villája elleni attakot. Titkosszolgálati források ennek ellenére akkoriban úgy fogalmaztak: nem zárható ki, hogy a Magyarok Nyilai nevű szervezet formálisan nem is létezik, csupán valakik felvették a hangzatos nevet.

Bencze József országos rendőrfőkapitány szombaton Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszterrel közösen ötmillió forint jutalmat ajánlott fel annak, aki a terroristák nyomára vezeti a rendőrséget. Ugyanennyit ajánlott a rendőrség Csintalan támadóiért is.

- Nyilvánvaló, hogy a támadók célja nem a rongálás, a károkozás volt, hanem a képviselők döntésének befolyásolása az egészségügyi törvény végszavazása előtt - mondta a miniszter, s bejelentette: a képviselők elleni terrortámadások ügyét a héten a nemzetbiztonsági kabinet elé viszi, s ha szükséges, törvénymódosítást kezdeményeznek a politikai terrorizmus visszaszorítására.

A "sorozat", ahogy Bencze József országos rendőrfőkapitány fogalmazott, tavaly március 15-én kezdődött. Akkor, majd az októberi utcai harcok idején használtak először Molotov-koktélt szélsőségesek a rendfenntartó erőkkel szemben. Majd - szintén októberben - gyújtópalackokat dobtak Mécs Imre és Ecsődi László szocialista képviselők házára. Decemberben megtámadták Csintalan Sándort és Molotov-koktélt dobtak Kóka János épülő villájára, valamint az MSZP óbudai irodájára. Ez utóbbi támadás tetteseit elfogták. Két fiatal követte el az akciót.

Január 4. óta a ma még ismeretlen terroristák összehangolt akciósorozatot indítottak: 33 szocialista, szabad demokrata és MDF-es képviselő, valamint Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kaptak "antrax" feliratú borítékokat. A borítékokban cukor és liszt volt. Február 5-én kilenc kormánypárti és MDF-es képviselő barna port tartalmazó borítékot kapott egy üzenettel: "Találják meg a nem gombot." A február 8-ra virradó éjjel öt képviselő lakását támadták meg. Egyiküket, Dér Zsuzsannát, Dunaújváros szocialista képviselőjét egy nappal az előtt, hogy ismeretlenek gyúlékony anyaggal átitatták, majd meggyújtották társasházi lakása bejárati ajtaja előtt a lábtörlőt, felhívta egy férfi, hogy megszavazza-e az egészségbiztosítási törvényt. Barna poros borítékot kapott a napokban Gegesy Ferenc IX. kerületi polgármester is.

A képviselők elleni támadások ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz, mert a képviselők elleni terrorcselekmények nyomozására kizárólagos hatásköre van.

Bencze József országos rendőrfőkapitány a Nemzeti Nyomozó Irodából (NNI) húsz nyomozót küldött az ügyészségre a nyomozást segíteni. Emellett a BRFK, az NNI és a Nemzetbiztonsági Hivatal közös felderítő csoportja is keresi a tetteseket és felbujtóikat.

Terrorcselekményért alapesetben 10-15 év szabadságvesztést is kiszabhatnak a bíróságok.

A rendőrség személyi védelmet ajánlott a képviselőknek, de eddig senki nem élt a lehetőséggel. Bencze József utasítására ennek ellenére minden kapitányságvezető köteles kapcsolatba lépni a helyi országgyűlési képviselővel, és tájékoztatni a helyzetről. A rendőrség sűrűbben járőrözik a jövőben a képviselők otthonai közelében.

Lázár János (Fidesz), az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke a hét végén rámutatott: a rendőrség évek óta tehetetlen a kormány által terrorcselekménynek minősített esetekben. Véleménye szerint vagy azért, mert alkalmatlan, vagy azért, mert lehetséges, hogy az elkövetők mögött a legmagasabb kormánykörök provokációja áll. Az MSZP szóvivője, Nyakó István erre úgy fogalmazott: ki kellene mondani, hogy minden politikán kívüli támadás, ami demokratikusan megválasztott politikusokat ér - függetlenül a párthovatartozásuktól - elítélendő.

A képviselők biztonsága érdekében a mára virradó éjjel kordont húznak a Parlament köré. A Fidesz ezt nem fogadja el - bár újabb kordonbontó akcióra, úgy tudni, nem készülnek -, már pénteken kifejtették, hogy a kormány csak újabb akadályokat akar húzni a választók és a parlamenti képviselők közé.

Dobozi József, a Köztársasági Őrezred parancsnoka ugyanakkor azt közölte: hetente felülvizsgáltatja a Kossuth tér lezárásának indokoltságát, és ha az megszűnik, elbontatja a kordont.

Létrejött az "áldozatok közössége"

 

Az agresszió nem kizárólag fizikai megnyilvánulásokkal jár, komoly pszichikai sokkot is okoz, amit a megtámadottnak mindenféleképpen fel kell dolgoznia - elemezte a politikusok ellen elkövetett merényletek hatásait a pszichológus szemével Ranschburg Jenő. Furcsán hangzik, de a történtek lélektani feldolgozását segíti, hogy egyszerre több képviselőt is megtámadtak: létrejött az "áldozatok közössége", a traumát így könynyebb elviselni. A fenyegetés akkor lenne sikeres, ha a képviselők "beijednének", és változtatnának magatartásukon. A hírek alapján erről szó sincs, pontosan az ellenkezője történt: a megfélemlítés dacreakciót váltott ki. Ranschburg Jenő szerint mindazoknak, akik politikára adják a fejüket, ki kell alakítaniuk egyfajta védekező mechanizmust a fenyegetettséggel szemben. Kellő intelligenciával könnyen belátható, hogy az egyetlen helyes védekezés, ha a politikusok "felülírják magukban a félelmet". Minden egyéb megoldás csak átmeneti lehet - állapította meg a pszichológus. Kérdés, meghátrálnak-e a támadók, ha úgy találják, hogy nem értek el eredményt. Az elemi logika ezt diktálná, de Ranschburg szerint félő, hogy visszavonulás helyett arra a következtetésre jutnak: még durvább eszközökhöz kell nyúlniuk. (Cz. G.)

Magasles - biztonsági kamerát szerelnek vasárnap a Parlament előtt
Magasles - biztonsági kamerát szerelnek vasárnap a Parlament előtt
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.